SZÓLÍT EGY HANG

felnőtté válás

már csak pár perc.
már csak pár pillanat.
mégis mellkasom börtönében a szívem majd megszakad.

nem telt el nap, hogy nem gondoltam volna rá. felnőtt leszek, elveszik belőlem a gyerekes dacosság.
új ember leszek.

nem, talán csak egy csöppnyivel ráncosabb, talán csak csöppnyivel öregebb, de az is én maradok.

nehezebben megy majd minden, mert
innentől nem gyerekként kezelnek.
innentől felnőtt leszek ebben a vad világban, ahogy mondják a NAGY BETŰS VALÓSÁGBAN.

hogy mi lesz? mi történik? maximum csak újra és újra pofára esek, mígnem bele nem tanulok abba a szakmába, hogy felálljak.

eltipornak egyszer kétszer. és akkor mi van? az önbizalom váram olyan, mint egy homokvár, akárhányszor tapossák össze, mindig újraépítem.

mert ezen a mocskos helyen csak keményen lehetsz valaki.

20190722 © irinaesthetic
itt-ott nem rímel, de én szeretem.