Never say never

10.fejezet

Reggel Sarahal 6:00kór keltem.Próbáltam nem gondolni az estére.De ez elég nehezen ment!

"Nina,gyere csapjunk össze valamilyen harapni valót."

"Oké,megyek!"Majd le mentünk a konyhába,és csináltunk két meleg szendvicset!

"Nina,nefélj nem lessz semmi baj!Kiderítjük kik voltak azok!"

"Remélem!"mondtam halkan és megnéztem a naptáron hogy hanyadika van.Mikor észre vettem,hogy valami rá van írva.

'Nina nem kell félned,nem eszlek meg,csak kóstólgatlak!'Majd le ejtettem a kezemből a lapot,amit Sarah gyorsan ismét elolvasott.

"Nina kezd,rosszabbá fordulni a helyzet!"

"Észre vettem!"Majd be ültünk Sarah kocsiába,ami igazából anyukájáé, és elmentünk a suliba.

Útközbe nem szóltunk egymáshoz.Sarah tudta,hogy nekem gondolkodásra időkell.

Megérkeztünk a suliba,de most nem a saját helyemre ültem nem akartam Lukeval beszélni,úgy gondoltam jobb ha nem tudja!

Mikor elkezdődött az óra Luke engem nézet elég mérgesen vagy inkább aggódva.Mikor vége volt az órának Luke követni kezdett mire én szaporábban léptem.

"Nina állj meg!"majd megálltam.

"Igen!?"szóltam elég félénken.

"Miért,próbálsz tőlem elszökni!?"

"Nem próbálok!Csak kicsit fáj a fejem!"

"Tudod jól,hogy ezt nem veszem be,mond el mi a baj,meghallgatlak!

Úgy értztem,joga van tudni de nem akartam ha ezért elhagyna így hát gyorsan nyomtam a szájára egy puszit,és be mentem a lány WC-be.És le csúszva a falon gondolkodni kezdtem.

'Ki lehet ez!?!?!?'

.....

Vége a sulinak,haza megyek egyedűl sétálva.Mikor meglátom hogy a házunk falán ez van felírva:'Hamarosan,újra találkozunk!!(szeretőd)'Gyorsan bentről kihoztam egy szappanos vizzel teli vödröt ,és lesúroltam a falról,de elsőnek le fotóztam,és átküldtem Sarahnak.

Máris kaptam tőle választ:

"Úristen,ma is átjöjjek!?"

Én meg vissza írtam:

"Nem lehet,hogy én jövök át?"

Majd mp múlva máris jött válsz:

"De persze!Ső még jobb!!"

"Oké este 7kór jövök!"válszolok majd le teszem a telóm.

Mikor be megyek a házba,nagyon meglepődöm mivel ott áll elöttem Luke!

"Mit keresel itt,és hogy jutottál be!?"

"Ennyire nagy baj ,hogy eljöttem a barátnőmhöz!?"

"Nem dehogy!"

"Ki írta azt a falra?!Láttam,és ne hazudj!?"

Oh nee!!!!Most mit tegyek,ha elmondom lehet hogy már nem akar velem lenni!

"Háát izé,valójában én se tudom!"

"Mondtam,hogy ne hazudj,nem akarlak elveszíteni!"

"Ha elmondom ígerd meghog nem leszel mérges!!"

"Jó megígérem...De..."

"Oké mondom,mult este 12:00-kór valaki betört a házunkba,én meg hangokat hallotam így hát lementem.Mikor megláttam,hogy lent kettő fekete ruhás ember kotorászik gyorsan fel futottam a szobámba.Aztán követni kezdtek és elkezdtek nekem mondani olyasmit,hogy nem fogunk bántani,és hogy a szeretőd vagyok,meg ilyesmit!És most pedig a fal"észre vettem,hogy könnyezek,Luke oda jött hozzám és megölelt,majd ennyit mondott:

"Ne félj megtaláljuk,aztán meg majd szétverem a seggét!"

Majd nevetni kezdünk.Hova tünt a régi énem!?Régen sosem sírtam,csak csináltam azt amire kedvem támadt,például bulizás,előfordult hogy elloptam pár dolgot,de nem derült ki...

Nagyon megváltoztam,de nem tudom miért!!

Mikor elgondolkodtam észre se vettem,hogy Luke nincs mellettem.Kinéztem,hogy el ment-e,de a kocsija itt volt.Felmentem a szobámba amint kinyitottam az ajtót ,hátam mögött megjelent Luke és elkapott,bevitt az ágyba,én meg csak nevettem.Ő is mellém feküdt,majd elkezdtünk csókolózni.Az elején még gyengén de aztán egyre durvábban,éreztem hogy nem csak nekem tetszik,így hát folytattuk,majd csak fehérnemű volt rajtam.Neki meg nem vot rajta a póloja.Végül egymást ölelve elaludtunk.