29.fejezet

194 9 4
                                    

Nem emlékszem nagyon mindennre.Csak arra hoy Harryt elütötte egy kibaszott autó.És fölkelek egy korházba.Nem tudom mit keresek itt,de sejtem.
"Nina, kicsim jól vagy?"
Oda jön hozzám Luke,és belepuszil a hajamba.
"Igen!Csak hol van Harry?"kérdeztem hallkan.
"Miért keresed Harryt,biztos a rendörségen.Ne félj nem fog ide jönni!"majd megint megpuszilt.
"Jöjjön ide!"majd sírva fakadtam.Luke nem értette mit beszélek.Ilyenkor azt mondtam hogy agyon egy internetes készüléket.Oda adta a telefonját majd be pötyögtem a google keresőbe hogy "Harry Styles" kijött egy csomó zenéjük,de engem nem az érdekelt.
''''Harry kiszökött a börtönből!''''
Ennél a mondatnál megállt a szemem.De még nem adtam fel a reményt.
"Luke hány napja vagyok itt?"
"2 hete!"
"És a túra??"
"Nem mentem!Nem fontos!"
Megöleltem őt,majd folytattam a keresést az interneten Harry után.
De nem találtam semmit.
"Ezt nem hiszem el!!Luke haza kell mennem!"
"Itt kell maradnod még nem vagy jól!"
"Luke légyszives!"bele néztem a szemeibe, amibe aggodalom volt.
Majd segített engem kivinni.
"Haza vihetsz?"kérdeztem Lukeot aki egy bólintással válszolt.
Mikor megérkeztünk,körül néztem a szobámba ahol nem találtam a pendriveot.
"Hol van!?"kérdezem dühösen.
"Mi?"
"Luke kijött be a szobámba mikor korházba voltam?"
"Én meg a mentők mikor kivittek."
"És nem láttál sehol egy pendriveot!?"
"Nem nem láttam!De szerintem te még nem vay teljes okés!Már bocs!"
"Luke!Elmondok mindent gyere!De nem adod tovább senkinek!!Megígéred!?"
"Hát jó mondjad megígérem!"
Elmeséltem neki mindent,amit elis hitt,aminek nagyon örültem.
"Mi lehet ez!!!????"majd sírva fakadtam.
"Meghallt vagy nem!?Lehetséges hogy csak halucináltam!!??De hát annyira élethű volt.És emlékszem mikor oda adta!!ELEGEM VAN!!!!!!"
Kiabáltam és közbe potyogtak a könnyeim,ja nem ez nem jószó ide ömlöttek a könnyeim!!!!

"""""""""""""""""""""""""""""""

Sziasztok tudom hogy "kicsit" rövid lett,meg elég uncsi!De próbálom a kövit izgalmassá tenni.Köszönök mindent💞😜
Puszi <3

Never say neverWhere stories live. Discover now