Szeress, hogy veszíts |Bakugo × Reader - Befejezett|

28. - Köszönöm

Ahogy Katsuki magához ölelt, éreztem, hogy kellemes melegség járta át a testemet. Viszont ott volt a szívemben az a nagy űr, amit ez a sok évnyi magány okozott. Nem akartam a magányra gondolni. Nem akartam azt, hogy eltudjon rajtam uralkodni. De mégis. Képtelen voltam nem erre gondolni. Annyira magányos voltam, mint még soha azalatt a pár év alatt és most elkezdett kijönni rajtam.

  - Te most... - szólalt meg halkan a szőke hajú fiú.

  - Nem... - szóltam rekedt hangon magam elé - Csak...mindegy.

  - Nem mindegy, baszki. Érzem, hogy sírsz... - motyogta erős hangon, majd magához ölelt - Én rohadtul nem tudom, hogy ilyenkor mit kell tenni. Szóval mondd már el...

  - Nem tudom.. - suttogtam ki magamból a szavakat - Csak legyél itt...Kérlek.. - szóltam lassan már meggyötört hangon.

Katsuki a fejemet kezdte el simogatni, miközben a nyakamra adott egy nagyobb puszit.

  - Tényleg szükségem van valakire, szóval ne menj el, kérlek... - szinte könyörögve szóltam barátomhoz.

Szükségem volt rá. És az, hogy most jött vissza, csak jobban széttépte a lelkemet. Kikellet már jönnie belőlem annak a fájdalomnak, mely évek óta bennem van. Hogy egyedül vagyok. Senkire se számíthatok. Hogy a magány teljesen magába szippantott.

  - Így jó? Tényleg nem tudom mit kell tenni ilyenkor, de itt akarok lenni neked  - dünnyögte ki magából a szavakat.

  - Jó így. Tényleg jó - fúrtam a fejemet a nyakába.

Azaz illat, ami ott fogadott, annyira jó volt, hogy szinte éreztem, hogy a lelkem kezd megnyugodni. Izmos testéhez közelebb vontam magam, és éreztem, ahogy minden egyes izmai megfeszül.

  - Szeretlek, [Név] - dünnyögte magából, majd az arcomra adott egy puszit.

Ezt követően több puszit is kaptam az arcom felületére, és ahogy ajkai a bőrömhöz értek, éreztem, hogy a szívem hevesen kezd el verni. Még mindig képes volt arra, hogy ennyire megdobogtassa a szívemet. Tudtam, hogy Katsuki nem az a fajta fiú, aki képes lenne kimutatni azt, amit érez. Viszont az a szeretet, amit kiakar mutatni felém, nagyon is benne volt a tetteiben. Próbálkozott, és én ezt értékeltem neki. Tényleg értékeltem.

  - Mostantól nem fogsz szabadulni tőlem. Érted? - suttogta bele a fülembe mosolyogva, majd ezt követően felült.

  - Katsuki? - néztem fel rá, mire ő levezette a kezét, és kitörölte szememből a könnyeket.

  - Csináljak kakaót? Vagy dobjak össze valamit? Nem akarok dicsekedni, de fejlesztettem a főzőtudásom - mosolygott rám, melyről a szívem kihagyott egy ütemet. Az a mosoly..

  - Légyszi - szipogtam párat.

  - Van egy ötletem - állt fel, majd lenézett rá.

  - Mi az? - motyogtam neki, miközben felnéztem rá.

Ő lenézett rám vörös szemével, majd egy nagyobb puszit adott az ajkaimra, majd még egyet, és még egyet. Ezt követően lehajolt, majd a hónom alá nyúlt, és felemelve magához szorított. Lábammal átkulcsoltam a derekát, ő pedig a combomhoz nyúlt, és ott szorított. Elhajolt, így arcát nézhettem.

  - Tiszta piros az arcod, és a szemed. Ne sírj, jó? - motyogta majd a felső ajkamnál csókolt meg.

Nyelvét óvatosan vezette a számba, és éreztem, hogy most nem akar ő dominálni, és hagyja, hogy ez egy érzelmes, és szeretetteli csók legyen. Nyelvemet a fiú nyelvéhez érintettem, majd lassan mozgatni kezdtem az érzékszervemet. Katsuki is ekképp cselekedett, s lágyan masszírozta nyelvével az enyémet. Jól esett a kedvessége, és az, hogy nem volt most erőszakos, és durva.

  - Én is szeretlek - mondtam el végül, az érzéseimet, habár utólag is.

Ő csak egy mosolyt küldött felém, majd egy nagy puszit adott a számra. Ezt követően szorosan fogott magához, majd leindult velem a konyhában. Amint ez megvolt, a konyhával egybenyíló nappaliba vitt, és letett a kanapéra. Én csak néztem őt, majd amint letett, pislogni kezdtem rá.

  - Megcsinálom a kakaót - vont vállat, majd a konyhába ment.

Míg ő ott foglalatoskodott, addig én csak próbáltam valami műsort keresni a tévében. Végül valami normálisnak tűnő vígjátékot találtam. Vagy tíz perce néztem, mire Katsukit éreztem meg magam mellett. Felvezettem rá a tekintetem, majd elvettem tőle azt a kakaós bögrét, ami nála volt.

  - Köszönöm - szóltam halkan, majd inni kezdtem belőle - Au...

  - Forró - jelentette ki, miközben én is tudtam.

Katsuki nem ült le mellém. Csupán kezét levezette arcomhoz, majd cirógatni kezdte a bőrömet. Rettenetesen jól esett tőle, hogy ennyire törődik velem.

  - Jobb? - huppant le mellém, majd hátradőlt a kanapén.

Aprót bólintottam, majd hozzábújtam, miközben a kakaót ittam. Ő átkarolt engem, és magához vont. Szemeivel a tévére meredt.

  - Katsuki. Köszönöm - néztem a fiú felé, mire ő rám vezette a tekintetét.

Egy apró mosolyt küldött felém, majd egy nagyobb puszit adott a számra. Ezt vagy négyszer megismételte, majd a fejemre is adott egyet. Ezt követően fejét az enyémhez döntötte.
  Hamar megittam a kakaót, és az asztalra helyeztem a poharat. Ezután visszafeküdtem Katsukihoz. A hasánál öleltem magamhoz, és lehunytam a szemem. Ekkor éreztem, hogy az álmosság úrrá lesz rajtam, és pillanatok alatt elalszom, annak a fiúnak a karjaiban, akit mindennél jobban szeretek.

___

Na, embik.
Itt a nyár, utolsó része. Remélem mindenkinek jól telt, és sok sikert szeretnék kívánni az iskolához. Kitartás ❤️❤️