Szeress, hogy veszíts |Bakugo × Reader - Befejezett|

34. - ...beszéljük meg

Csak álltam a szobám közepén és olyan állapotban voltam, amit nem kívánok senkinek. Tényleg senkinek. Jelenleg semmire se tudtam gondolni, csak arra, hogy lehet, elveszítettem azt a személyt, akit mindennél jobban szeretek.
  Ahogy az illata benne maradt az orromban, ahogy még mindig éreztem az ölelését, egyre jobban kezdem úgy érezni, hogy egyedül vagyok. És az volt a legnagyobb baj, hogy jövő héten vizsgám is lesz, viszont ebben az állapotban nem tudtam volna tanulni. Őszintén szólva szerintem senki se tudna. Egy olyan állapotban, ahol az ember nem tud semmire másra gondolni, csak azokra a rossz dolgokra, amik történtek vele, abban a pillanatban. Lehetséges, hogy én reagálom túl, és ez csak egy állapot, amit nem kéne éreznem, én mégis érzem. Belül, a mellkasomban. Próbáltam nem arra gondolni, ami az előbb történt, vagy akár arra, ami a múltban. Hiszen az nem számít már. Csak az számít, hogy mi van jelenleg. Vagyis én így gondolom. És megbántam. Tényleg megbántam azt az estét amikor Kirishimaval összefeküdtem. Viszont semmi következménye nem lett annak az estének. Nem lettem terhes és nem is lettem belé szerelmes, ahogy ez fordítva is igaz. Mármint eddig nem láttam annak egy halvány jelét is, hogy Kirishima érezne irántam valamit, a barátságon kívül. Viszont Katsuki mérges rám. Túlzottan is mérges. Egyáltalán mit kérdezett Kirishimatól, amitől ez az egész kiderült? Mi lehetett ennek az oka? Biztos vagyok benne, hogy rólam kérdezett valamit, de azt, hogy mit, már nem tudtam megkérdezni, szőke hajú barátomról. Vagyis remélem, hogy még így tudom őt hívni.
  Haragszik, tényleg haragszik. Szerintem még soha nem haragudott rám ennyire és ez bánt. Mert hibásnak érzem magam, és az is vagyok. Nagyon nagy hibás vagyok a dologban. Nem kellett volna ezt megtudnia. Nem kellett volna megtudnia Kirishimatól. Tőlem kellett volna megtudnia, és nem mástól. Viszont én képtelen lettem volna neki elárulni az igazságot, hiszen ez már a múlt, és a feledés homályába veszett, ez az egész.

Katsuki jelenleg mérges, és félek, hogy bántani fogja Kirishimat, vagy magában tesz kárt. Vagy egy egészen más emberben, vagy épületben, vagy tárgyban.

 Jelenleg döntenem kell. Elmegyek Katsukihoz, és beszélek vele, vagy tanulok azon a vizsgán, melyen az életem múlik, hiszen az alapján dől el, hogy megkaphatom-e a diplomámat. És nem akarom, hogy 4 év feleslegesen kimenjen a kukába. Viszont ha nem beszélek vele, lehet később nem lesz lehetőségem. Lehet, hogy visszamegy az apjához. Fenn áll az esélye. Azonban lehet, hogy most csak időre van szüksége, hogy felfogja, valamint feldolgozza a történteket. Azonban félek, hogy elveszítem. Nem akarom őt elveszíteni, mert akkor abba belebolondulok. Hiszen ha újra elveszítem, akkor összeroppanok.

  - Mit tegyek? - sóhajtottam egy aprót, majd a táskám felé néztem.

Hát jó, legyen. Nem megyek el hozzá. Megpróbálok tanulni. A táskámhoz nyúltam, majd az ágyra emeltem. A telefonom ekkor világítani kezdett, melynek következtében rá is pillantottam. Kirishimától jött egy üzenet, majd még több, amit egyből meg is nyitottam, miután feloldottam a készüléket.

Legjobbbari❤❤: [Név]...
Legjobbbari❤❤: ne haragudj ram kerlek szepen
Legjobbbari❤❤: nem akartam hogy megtudja viszont egyszeruen nem tudtam elotte titkolozni
Legjobbbari❤❤: teljesen megertem ha nem akarsz emiatt velem tobbet beszelni
Legjobbbari❤❤: vagy a baratom lenni
Legjobbbari❤❤: viszont errol te nem tehetsz..tenyleg nem...szoval ne okold miatt emiatt mert nagyon nem vagy benne hibas!
Legjobbbari❤❤: es kerlek ne vessz emiatt ossze Bakubroval..
Me: Már késő..vitáztunk, lekurvázott, és elment..
Legjobbbari❤❤: mi???????
Legjobbbari❤❤: ezt nem mondod komolyan...
Me: De..
Legjobbbari❤❤: figyelj
Legjobbbari❤❤: nem gondolta komolyan
Legjobbbari❤❤: remelem tudod
Legjobbbari❤❤: csak merges volt..
Me: tudom, de szarul esett
Me: vagyis inkabb az, hogy összevesztünk mert nem akarom elveszíteni
Legjobbbari❤❤: nem fogod bizz bennem
Legjobbbari❤❤: viszont gondolom akkor egyedul vagy es nem vagy tul jol
Legjobbbari❤❤: szeretnéd hogy atmenjek? tudom ez igy furcsan hangzik de nem akarom hogy egyedul legyel es azt se hogy szomoru legy :((
Me: tanulnom kéne, de nem tudok..
Legjobbbari❤❤: segitek
Legjobbbari❤❤: 5 perc es ott vagyok jo?
Me: Jó, köszönöm..
Legjobbbari❤❤: barmikor❤

Ezután Kirishima nem írt. Leengedtem a telefonomat a kezemből, ami az ágyra hullott. Nem tudom mi lesz ebből. Mit kéne tennünk? Egyáltalán...Hogy beszéljük ezt meg?