32: Bővül A Család

3.7K 232 72
                                    

- Na, mondd már! Kíváncsivá tettél... - birizgálta meg a hajamat, és elkezdett játszani egy kiszabadult tinccsel. 

- Nem mondom meg - fordultam felé - Mondtam. Majd rájössz magadtól...

- Ne csináld ezt velem, tudod, hogy nem szeretem a meglepetéseket - hajolt közelebb hozzám.

- Pedig garantálom, hogy ez tetszeni fog - mosolyodtam el mindentudóan, majd beletúrtam szőke tincseibe - Sokkal jobb így a hajad...

- Gondolom hogyan állhat - nevetett fel halkan, majd átölelve a derekamat magához húzott és hosszasan megcsókolt. Kezeimet a nyaka köré fontam, és tarkójánál húztam őt lejjebb hozzám. Teljesen hozzá simultam, élveztem, hogy ennyire saját magának akar. 

- Khm... Bocs, ha megzavartam valamit, márpedig nagyon úgy tűnik, de... - hallottam egy hangot mellőlem, de nem igazán vettem figyelembe. - Khm... Hahó? - köszörülte meg a torkát, mire elengedtük egymást Dracoval. 

- Igen..öhm, mit szeretnél Harry? - próbáltam leplezni a vörösségem, de nem nagyon sikerült. 

- Én? Ugyan semmit, csak nem hiszem, hogy az összes résztvevő szeretné látni, ahogyan leteperitek egymást. Főleg én nem szeretném látni... - rázta ki a hideg.

- Mi nem csináltunk semmit - vágtam rá. 

- Miért akkor te minek nevezed az előzőt? - suttogta a fülembe Draco, figyelve arra, hogy senki más ne hallja meg. 

- Ez? Ez nem volt semmi! - tartottam magabiztosan a hangom, igyekezve, nehogy eláruljam magam. Egyik keze közben a hátamon siklott egyre feljebb - Eszedbe ne jusson - morogtam az orrom alatt. 

- Azt hiszem jobb lesz, ha vagy ti mentek fel a szobátokba, vagy egyszerűen megmondjátok az embereknek, hogy vége a lagzinak - rázta meg a fejét a bátyám, majd gyorsan hátatfordított, és elment. Mondjuk eddig se nagyon érzékeltük a jelenlétét, de azért mégis egy kicsit felszabadultabb lettem. 

- Na, volt egy jó ötlete Szent Potternek...

- És mi volt az? - húztam össze a szemöldökömet, de már tudtam, hogy mit akar mondani. Ehhez legilimentori képességek sem kellenek. - Nem. Nem és nem.

- Miért? Hiszen mostmár igyis-úgyis a feleségem vagy, azon, hogy még itt táncolunk hajnalig, vagy jobban kihasználjuk az időt, azon már nem múlik semmi... Na, a kedvemért? - nézett a szemembe. 

- Ha nemet mondok, akkor itt helyben oldod ki ruhát, ugye? - adtam meg magam, mert tudtam, hogy megteszi. 

- Pontosan!

- Nem volt neked elég egyszer levenni rólam a menyasszonyi ruhámat? Másodszor is ennyire szeretnéd? - nevettem fel, de aztán megéreztem puha bőrét a nyakamon. 

- Ha ennyire ragaszkodsz hozzá, akkor van más megoldás is... - lehelt egy csókot a fülem mögé, majd lejjebb, a tarkómra - Nem kell nekem egyszerűen levennem, ha nagyon szeretnéd akár le csókolhatom rólad, bár azt inkább nem nézőközönség előtt kéne...

- Oké, nyertél - folytottam vissza egy sóhajt, majd rákulcsoltam ujjaimat az övéire, - Mehetünk! Csak elköszönök Ginnytől és Hermionétól. Neked a szüleid...?

- Már hazamentek - túrt a hajába - Menj csak, megvárlak - intett a fejével barátnőim felé. 

- Oké, egy pillanat és jövök - bólintottam, majd odaléptem a lányokhoz.

- Angie - öleltek át - Mi járatban? Hogy-hogy nem éppen a férjeddel enyelegsz valahol?

- Nyugi, mindjárt megyek - nevettem fel - Csak el akartam köszönni... 

- Ó, máris mentek? 

- Ne nézz így, csak lelépünk...

- És mit fogtok csinálni? - vont fel a szemöldökét Hermione. 

- Ó, ugyan, semmit... Az előbb még azt ecsetelte, hogyan fog megszabadítani a ruhától, úgyhogy nem hinném, hogy éppségben meg tudom őrizni - hajtottam le a fejem nevetve. 

- Akkor mit szarakodtok még itt? Menny már, hiszen most esküdtetek meg! - mondta Ginny, majd elgondolkodott - Várj, ez azt jelenti, hogy mostmár te is Malfoy vagy...

- Pontosan - húztam vigyorra a szám. 

- Tudom Hermione, te nyertél - fordult az említett felé, aki hatalmas mosolyra húzta a száját. 

- Mi? Mit nyert? - kérdeztem értetlenül. 

- Még régen, amikor elmesélted, hogy találkoztál Malfoyyal a talárszabászatban, akkor este fogadtunk, hogy mennyire illetek össze. Ginny arra, hogy úgysem fogtok összejönni, vagy maximum nem mész hozzá, mert kiakasztod vele Harryt, én pedig arra, hogy a végén valahogyan te is Malfoy leszel. - magyarázta Hermione. 

- Oké, ez durva - ráztam a fejem, feldolgozva az információt - Ti fogadtatok, hogy kihez fogok hozzámenni? 

- Nem csak mi... - rontotta tovább a helyzetet - Amikor először szétmentetek, akkor mindenki a Weasley családból, hogy újra össze fogtok-e jönni, mondjuk 2 éven belül, vagy soha, esetleg csak később. Aztán akkor karácsonykor, amikor ti ketten maradtatok csak a Roxfortban, akkor is. Illetve előtte, hogy mennyi ideig bírjátok a bálon, mielőtt felfaljátok egymást... 

- Ez...ez komoly? Ennyiszer fogadtatok a kapcsolatunkra? 

- De még mindig George nyerte a legtöbbet, azzal, hogy azt mondta, hogy senki máshoz nem fogsz feleségül menni, csak Malfoyhoz. Nagyon nagy pancsernek hittük, amikor Oliverrel készültetek az esküvőre, de utána meg is tapsoltuk...

- Ti nem vagytok normálisak - eszméltem fel - Könyörgöm azt ne mondjátok, hogy arra is fogadtatok, hogy mikor leszek megint terhes...!

- Ha nem akarod...akkor nem mondjuk - hezitáltak egy kicsit. 

- Tehát erre megy el a pénzetek! Na halljam, ki mit tippelt!

- Hát, Apa, Anya, Bill, George, Ron és Hermione is azt mondja, hogy még várni fogtok a babával egy kicsit. Harryt nem mertük beavatni a fogadásba, de szerintem és Malfoyék szerint...

- Malfoyék? Draco szülei? - vágtam közbe, mert nekem nagyon idegen volt a helyzet, hogy Lucius és Narcissa Malfoy fogad arra, hogy mikor születik majd unokájuk.

- Igen ők. Őket beavattuk, és azt mondták beszállnak - magyarázta - Naszóval. Ők és én arra fogadtunk, hogy 7-8 hónap múlva fogod bejelenteni, hogy állapotos vagy, max 1 év. Ja és a mostohabátyád, Rolf is erre szavazott, meg a nagyszüleid...

- Bevontátok nagyapáékat is? - képedtem el. Na róluk nem gondoltam volna. 

- Mondok jobbat - vette át a szót Hermione - Piton is erre fogadott!

- Neee, hogy vettétek rá? 

- Ő volt az egyik első, aki mondta - nevettek fel - Egyedül Fleur nem szavazott egyikre sem. Ő nagyobb összeggel játszik, egyedül. Bár senki sem hiszi, hogy ő fog nyerni... 

- Miért ő mit mondott? - kíváncsiskodtam. 

- Hogy már most terhes vagy, csak még nem mondtad el nekünk és 8 hónap múlva már kisbabád lesz... - legyintettek, nekem pedig tátva maradt a szám - Akkor arról is ment a fogadás, hogy kisfiad, vagy lányod lesz. Ott szinte mindenki lányra tippelt, csak a keresztapád örülne a fiad születne. Meg Malfoyék, hogy továbbvigye a nevüket. 

- Állj, állj, állj! - emeltem fel a kezemet. - Leragadtam ott, hogy Fleur arra szavazott, hogy már most is terhes vagyok...

- Nagyon kinevettük érte. Aztán mostmár sajnáljuk, mert elég nagy összeggel játszik...

- Mennyivel? 

- Mindegy. Nem az a lényeg... Ha nyer, akkor élete végéig nem kell dolgoznia, vagy vehet magának egy saját kastélyt, ha viszont veszít, akkor elég sokba fog neki fájni...

- Majd elmegyek meglátogatom a kastélyában, hogy ne legyen olyan szomorú.

Angela Potter - A lány méreggelWhere stories live. Discover now