Angela Potter - A lány méreggel

7: A levél

Közérdekű közlemény!

Mint az eddig is feltűnhetett, nem szoktam külön írni a könyvekbe, azonban most kivételt teszek. Csak, hogy mindenki tisztában legyen vele, mint eddig, mostantól is folyamatosan ugrálni fogok a törénetben, azonban ez lehet, hogy valakinek ez nem annyira tetszik. Én ezt elfogadom, tudom milyen érzés az, hogyha érdekel egy könyv, de a valami más nem tetszik, így most igyekszem egy kicsit változtatni. Nyugi, nem sokat... Tehát: mostantól, hogyha ugrok időben és térben is, akkor három ilyen kis waving ocean - el fogom jelezni (~~~). Valamint mégvalami: azért írok fanfictiont mert tetszett az eredeti történet, de valamit jobbnak látok megváltoztatni, úgyhogy lesznek benne változások, és igaz, maga a történet ugyanaz marad, de nem fogom az eredeti szöveget bemásolni ide, ugyanis vannak saját ötleteim. Valamint tovább tervezem írni a történetet a háború végénél... Köszönöm, hogy elolvastad :)

Az óta a bizonyos október eleji Roxmorti hétvége óta nem sok minden változott. Illetve Harryék nem sok minden változást vettek észre. Az órák ugyanúgy mentek, és hála Merlinnek a legtöbb érdekes volt, bár a Mágiatörténet kivétel. Általában délutánonként Hermionéval együtt tanultam a könyvtárban, ő készült az RBF-ekre, én pedig csak az óráimra, ugyanis nem terveztem megbukni semmiből. Nagyjából amikor leesett az első hó, akkor állt elő Hermione azzal az ötlettel, hogy mivel Varangypofa, alias Umbrigde nem tanítja rendesen a Sötét Varázslatok Kivédését, alakítsunk magunk szakkört, ahol minden fontos védekezést megtanulunk. Erre pedig nem is volt más tanájelölt, mint az én drága bátyám.

- Mi a Merlin gatyájáért nem mesélted, hogy ennyi varázslatot tudsz ? - vontam fel a szemöldököm, miközben a Szárnyas Vadkan felé sétáltunk. 

- Nem tartottam fontosnak - rántotta meg a vállát. 

- Azt tudtam, hogy tudsz Patrónust idézni, de hogy mellé még ennyi mindent ismersz... Ennek a nagyrésze még csak nem is hetedéves anyag! - emlékeztem vissza azokra a bűbájokra, amiket Ron pár perccel ezelőtt felsorolt. 

- Lupin professzor és Sirius sokat tanítottak múlt nyáron - nézett rám Harry, majd hozzá tette - Biztos neked is segítenek majd...

- Az lehet, viszont én ezek közül, csak Patrónust idézni nem tudok - mondtam, mire a szemöldökei a homloka tetejére kúsztak.

- És ezt mikor akartad elmondani? - torpant meg egy pillanatra - Elvégre neked mi okod volt ezeket megtanulni?

- Semmi - vigyorodtam el - Tina nagymama tanított meg mindenre...

- Van még valami amiről jobb ha tudok? Elvégre a húgom vagy, mégis Malfoy hamarabb tudta meg, hogy ligilimentor vagy, mint én, ráadásul most még az is kiderül, hogy negyedéves létedre többet tudsz mint én...

- Amennyit te tanulsz, meg amennyit a húgod, én azon sem csodálkoznék, ha egy évvel hamarabb tenné le a RAVASZ vizsgákat, mint te - oltotta le a bátyámat Hermione.

- Oké, értem, tanulni fogok, de ez akkor sem normális - morogta az orra alatt Harry, miközben tovább indultunk. 

- Mi? Az, hogy lehet, hogy ügyesebb vagyok nálad? - vigyorodtam el. 

- Nem. Az, hogy Malfoy egy csomó mindenről hamarabb tudott, mint én - mondta, mire rásóztam egyet a vállára. 

- Ide figyelj! - álltam elé, ami még mindig nevetségesen festett, mivel kb. egy fejjel magasabb volt nálam. -  Nem érdekel Malfoy! Oké, elismerem nem egy utolsó teste és alkata van, tehát csúnyának nem mondható - magyaráztam mire két kérdő szempárral találtam szembe magam. Hermione egyet értett, mert igaz teljes szívéből gyűlölte a mardekáros fiút, attól még elismerte a tényt, hogy Draco Malfoy egészen vonzó, lenne, ha kicsit kevésbé lenne Malfoyos... Mindegy - Nem azt mondtam, hogy tetszik nekem, hanem azt, hogy egészen... helyes - nyögtem ki - Szóval nem nagyon áll szándékomban többször találkozni vele olyan jellegű célból, hogy ketten legyünk együtt, és senki más - nyugtattam a bátyámat, de nem volt valami hatásos - Tehát nem kell aggódnod, nem mondok el neki semmi mást, mivel nem is nagyon fogunk beszélgetni.