A fehér sárkány (Befejezett)

💐Negyedik rész💐

Xian Lee pov.
Az idegen már felkelhet az ágyból, de még mindig nem hajlandó bemutatkozni. A - Meng nem hajlandó levenni róla a szemét. Valltig állítja, hogy ő a gonosz vadász a mesekönyvből, amit olvastam neki. Mivel még nem törhetem ketté a fantáziáját ezért rá hagyom. Most sem bírom elvinni mellőle.
- És gonosz vagy?
- Az leszek, ha nem hagysz végre békén!
- Mi a neved?
- Miert akarod te azt tudni?
- Mondd el!
- Nem!
- Mondd el!
- Nem! - és ez így ment egészen addig, amíg az idegen mégresen az agyra nem csapott és elordította magát.
- NEM!!!!! - de A - Meng nem engedett. Makacs kisgyerek, de ezt nem tudom kinevelni belőle.
- Örökkè tudom mondani. - nézett mélyen a férfi szemébe, akinel mintha ijedtséget veltem volna felfedezni.
- Így akarod leélni az életed? - húzta össze a pici szemeit A - Meng mire a férfi megadóan felsóhajtott.
- Kai Feng. Na, békén hagysz végre? - morogta mire A - Meng bólintott és hozzám szaladva a lábamra csimpaszkodott.
- Megmondta nekem a nevét! Mami! Hallottad?
- Hallottam, kicsi parazsam, de tartsd be, amit ígértél! Hagyd mostmár békén szegényt. - löktem meg egy picit mire kiszaladt az ajtón.
- A te fiad a legidegesítőbb lény, amit valaha láttam. Hogy lehet ennyire energiával teli?
- Úgy, hogy kisgyerek! Azok mind ilyenek. Biztos maga is ilyen volt.
- Hm?
- Gyerek ként! Biztos aranyos kisgyerek lehetett. Ha nem sértem meg ezzel a kérdéssel. Hogyan vakult meg a fèl szeme? - kerdeztem mire az arca egyszerre három érzelmet is tükrözött. Szomorúság, harag és rosszallás.
- Igen is sértő szóval nem mondom el. - vágta hozzám. Megértő arccal megidultam kifelé.
- A fia.
- Mi van vele?
- Mint már mondtam, a legidegesítőbb lény, amit valaha láttam. - mondta. Azért ismételte ezt el, hogy megsértsen? Mergesen elfordultam és már epp kileptem volna, mikor folytatta.
- De... Ugyanakkor a legártatlanabb és legaranyosabb is. - tette hozzá. Nem nagyon értem ezt a férfit, de bizonyáta okkal lett ilyen. Mosolyogva biccentettem majd kimentem.