Figyelmeztetés: Tartalmazhat olyan elemeket, amiket nem minden olvasó képes elviselni, így arra kérlek titeket, hogy csak az fogjon bele,aki nem becsüli túl az egyéni tűréshatárait. (Személyes véleményem szerint egyáltalán nem durva a megfogalmazás...
Sziasztok! 🥰 Nagyobb kihagyás után meghoztam a következő részt. Amíg nem ezen dolgoztam, addig a "Ne engedd el a kezem" című történetem igyekeztem folytatni több - kevesebb sikerrel. 😅
Yattina-chan ezt a részt neked ajánlom, miattad töltöttem fel☺️ Így is remélem többen mellettem álltok még és olvassátok a folytatást. Mit tippeltek hány rész lehet még hátra? 🤭 Legyen szép hetetek 💜🏳️🌈
- Én mentettelek meg. - Mosolygott aranyosan Namjoon, a szőkeség szemei pedig elkerekedtek. - Akkor.. Akkor tényleg nem álmodtam. Annyira hihetetlennek tűnt minden mióta...Szóval mióta Kook elkerült tőlünk. - Harapta be ajkait. Szomorú volt amiért a fiatalabb többé nem lehet közöttük, mégis egy izgalmakkal teli világba csöppent, meseszerű történet részese lehet általa. - Sajnálom hogy Jungkook nem lehet többé veletek. - Mondta mintha a másik gondolataiban olvasott volna. - De hidd el, ez neki így sokkal könnyebb. Mindigis hozzánk tartozott, ha pedig ott marad, rossz vége lett volna. Az újoncok képtelenek uralkodni magukon, lehet téged is habozás nélkül tépett volna szét. Tae megértően bólintott. Tudta hogy jobb ez így, ezért inkább igyekezett elhessegetni a rossz gondolatokat. - Az sem véletlen, hogy a falutokban nevelkedett fel. Jungkook édesanyja nem akarta hogy a fia is farkasként nevelkedjen mint mi, ezért vele együtt megszökött. De.. Felőle azóta sem hallottunk. Csupán pletykák terjengenek róla, de.. Úgy hírlik nem élte túl az erdő borzalmait.. Taehyung letörten hajtotta le fejét. Úgy gondolta senki sem érdemli meg hogy szülők nélkül nőjjön fel, és kiskoruk óta bűntudata volt amiért neki volt családja, de az ónix hajúnak nem. Ujjakat érzett meg vállára simulni, mire tekintetét összefonta a mögötte állóéval. - Ne sajnáld Tae. Nem ismertem őt, de.. Biztosan remek ember volt. Jót akart nekem. És jól is alakult minden hiszen megismertelek. - Íriszeik egymásba fonódtak, Taehyung izmai ellazultak hiszen a másik közelsége is megnyugtatta őt.
- Megbeszélted Jacksonnal amit kell? - Szólalt meg Nam félbeszakítva hosszúra sikerült pillantásuk meghittségét. A fiatal farkas bólintott, az alfa pedig Tae felé fordulva folytatta. - Elnézést kérek tőled a viselkedéséért a nevében is. A korábbiakért is. - Tessék? - Kérdezte kikerekedett szemekkel a fekete hajú. - Jackson már.. Találkozott veled? - Pillantott a szőkeség szemeibe. - Igen de.. Ne aggódj emiatt. Nam ott volt és segített. - Nem hiszem el hogy itt mindenki mindent hamarabb tud mint én. - Fújtatott és túrt frusztráltan zilált tincsei közé. - Ígérd meg nekem, hogy nem járkálsz egyedül. Könyörgöm. De ha lehetséges a többiekkel se. Nem embernek való az erdő, és a rossz hír az, hogy nem mi jelentjük rátok a nagyobb veszélyt.
Tae elképzelni se tudta mi lehet veszélyesebb egy teherautó méretű fenevadnál, pedig az összes információ a lábai előtt hevert már. Csak össze kellett rakni őket, bár a farkasok erre nem hagytak időt neki. - Vámpírok is élnek az emberek között Tae. Ezerszer veszélyesebbek. - Az említett szemei érdeklődőn csillantak, szíve kihagyott egy ütemet, ajkai szóra nyíltak, de Nam gyorsan intett kezeivel. - Kérlek Jungkook segíts a többieknek. Még szeretnék beszélni a pároddal. Durcásan ugyan de kivonult a sátorból, az alfa pedig megvárta amíg hallótávolságon kívülre kerül. - Látom mondani szeretnél valamit. Van egy olyan érzésem hogy nem kell róla tudnia. - Mosolygott halványan. Lenyűgőzte a szőke hajút azzal, hogy mindig sejtette mi jár a másik fejében. Nem hiába volt ő az alfa. Legalábbis így gondolta.
- Szerintem.. Találkoztam egy vámpírral. Nem vagyok benne biztos de.. Esküdni mernék hogy Jimin nem egyszerűen megzakkant. - Jimin? - Ó igen, elnézést. Egy barátunk volt a városból. Egy éve eltűnt, de találkoztam vele mostanában. Eljött hozzám. Vagy értem. - A hideg futkosott hátán saját szavaitól. - Meg akart harapni? - Nem! Nem, csak.. Figyelmeztetett, de sokszor mintha nem lett volna önmaga. A kisugárzása teljesen megváltozik és mintha elfelejtené ami történik vele. A farkas elborzadva hallgatta, majd fogott kétségbeesett íriszekkel a vele szemben ülő vállaira. - Ezt Jungkooknak nem mondhatod el. Értetted? Képtelen lenne uralkodni magán, csak bajt hozna a fejünkre. De elküldök valakit a városba szaglászni. Nem fogom hagyni, hogy bajod essen.
~
A beszélgetésnek rövidesen vége szakadt, a fiatalok élvezték a szabad órákat amiket egymással tölthettek el. Azonban Taehyungnak mennie kellett, hiszen sokaknak feltűnt volna a fiú hiánya a faluban. - Jackson elkísér. Pontosabban elvisz téged. Ennyivel ugyan nem teheti jóvá a viselkedését, de kezdésnek megteszi. - Az alfa tudta hogy ez a farkasnak tökéletes büntetés volt. A két fiatal érzelmes csókot lopott egymástól, szerelmes szavakat suttogtak búcsúzóul. Taehyung képtelen volt rövid időn feldolgozni a napot ezért Jackson bundájába kapaszkodva élte át újra és újra az egészet. Namjoon szavai visszhangoztak fejében, olyannyira elbambult, hogy azt sem vette észre amikor az elképesztő sebességet a szélcsend és a mozdulatlanság váltotta fel. - Köszönöm. - Simította meg félszegen a világos szőröket lekászálódva a farkas hátáról, de amaz arra se méltatta hogy rámorogjon válaszul. A növényzet susogva jelezte hogy egy vadállat járkál az erdőben amikor eltűnt a fák között.
A mandulaszemű fiú még percekig csendesen bámulta a hatalmas állat hűlt helyét az avarban, mielőtt sóhajtva szülőháza felé fordult. - Nocsak ki van itt. - A borzongás elemi erővel rázta meg porcikáit, akkora lendülettel fordult sarkon, hogy majdnem elterült a fűben. - Jimin?! - Ne koptasd ezt a nevet kérlek. - Sunyi vigyort villantott a másik, oldalra billentett fejjel mérte végig az ártatlan fiút. Tekintete alatt Taehyung egyre kisebbnek érezte magát, mintha egyenesen lelkébe bámult volna rideg, kék íriszeivel.
A fiú mégsem bírt magával a figyelmezetések ellenére sem. Tudni akarta mi folyik itt, és úgy érezte ha nem kap válaszokat menten felrobban a saját gondolataitól.. - Te mégis mit.. Keresnek téged és.. Yoongi. Igen Yoongi! Emlékszel még rá? - Rengeteg kérdés tört rá hirtelenjében, azt se tudta melyiket tegye fel először. Jimin megvető pillantással vonta fel szemöldökét. - És ha igen? Taehyung szédült. Erre a válaszra nem számított, így képtelen volt megszólalni. Hogyan tovább? Ez azt jelentené, hogy tudja kiről beszél, mégsem érdekli? Való igaz, nem adott pontos választ, a tekintete azonban arról árulkodott tudja ki az említett de magasról tesz rá.
- Ejj Taehyungie. Nem állnak jól az aggodalmas ráncok. Kérlek őrizd meg a szépséged. - Lépett közelebb hozzá, mire az összezavarodott fiú hátrált tőle egy lépést. - Annyira.. Tökéletes vagy. - Simította végül ujjait a gyönyörű porcelánbőrre. Ujjai óvatosan siklottak bársonyos orcáin, mire Taehyung csak tátott szájjal volt képes bámulni rá. Jimin alattomos mosolya belérekesztette a levegőt, szemei olyasmit tükröztek amit képtelen volt megérteni. Végtagjai ólomsúllyal húzták az avar irányába, a hangok elhalványodtak körülötte. Hiába látta a falevelek zsongását, a sustorgás már nem ért el hozzá. Érezte hogy ez helytelen, most nem ájulhat el, muszáj öntudatánál maradnia, de nem tudott mit tenni. Álomtalan békés felleg emelte magával, ő pedig egy utolsót sóhajtva adta meg magát neki. Hosszú pilláit lehunyva emelte meg állát amin az előtte álló piciny ujjpercei siklottak éppen.
~
Amikor magához tért feje iszonyatosan lüktetett, azt hitte bármelyik pillanatban szétrobbanhat. Körmeit nyöszörögve vájta a bútor borításába amin éppen feküdt, tapintásra bőrkanapé lehetett. Nem tudta volna megmondani hol is volt, csak azt kívánta a koponyáját gyötrő lüktető fájdalom múljon el hamar, különben újra eszméletét veszti. - Nagyon sajnálom Taehyung. - Hallatszott Jimin bűnbánó hangja visszhangozva, mégis halkan a közelből. Jól hallotta? Sírt?
¡Ay! Esta imagen no sigue nuestras pautas de contenido. Para continuar la publicación, intente quitarla o subir otra.
Köszönöm hogy idáig letekertetek ;) Nyomjatok egy csillagot és írjátok le a véleményeteket, kíváncsi vagyok!! 💜🏳️🌈💜🏳️🌈 A
hibák miatt elnézést, többször átfutottam, de így is lehet benne. Nem vagyok a toppon🤔
