A BTS dalai

1

Namjoon szemszöge:

Tisztán emlékszem a napra, amikor megismerkedtünk vele. Az első lemezünk megjelenése után a menedzserünk végre megengedte, hogy saját dalokat is kiadhassunk, kezdésnek azonban azt kérte, hogy dolgozzunk együtt a zenei producerrel. Az addigi számaink alapján nagyon tetszett UG stílusa, és alig vártam, hogy végre találkozzam vele, ellentétben Yoongi-val, aki akkor is a stúdiójába zárkózva dolgozott egy újabb ütős rap-en, hiába töltöttük éppen a ritka szabadnapjaink egyikét.

Az ajtócsengő hangjára már rohantam is, hogy fogadjam a vendéget, de nagy izgalmamban keresztülestem a földön fekvő Taehyung-on, aki ismeretlen okokból kifolyólag az előszoba padlóját találta a legkényelmesebb helynek, miközben Jungkook-kal, Jimin-nel és Hoseok-kal Xboxozott. A játék azonban az esésem következtében félbeszakadt, mert amíg Taehyung azon bosszankodott alattam, hogy nyerésre állt, amíg nem rontottam el neki mindent, addig Hobi a kontrollerét eldobva egy harci kiáltás kíséretében a hátamra ugrott, Jungkook pedig őt követve a rakás tetejére feküdt. Jimin a helyzetet kihasználva megölte mindhárom társa karakterét, így megnyerte a játékot, a hangzavarra pedig Jin is kijött a konyhából, majd látva Taehyung szenvedését mindenkit leparancsolt a hátáról. Miután feltápászkodtam, és megköszöntem Jin-nek a hatásos közbelépést, végre valahára kinyitottam az ajtót, legnagyobb meglepetésünkre azonban egy velünk egykorúnak látszó, szőkére festett hajú lányt láttunk.

- Öhm... köszönjük, hogy beugrottál, de nem láttad valahol a zenei producerünket? - kérdeztem a lánytól, akit elsőre egy rendkívül ügyes sasaeng fannak hittem.
- Dehogynem láttam, itt áll az orrod előtt! - vágott vissza csípősen a lány, majd hirtelen elszégyelve magát mélyen meghajolt és bemutatkozott.
- A nevem Kang Yuji, és én vagyok a dalszerzőtök.
- Szóval a UG szószerint Yuji-t jelent? - gondolkodott hangosan Taehyung, mire a lány enyhén elpirult, zavarát leplezvén pedig gyorsan visszavágott a fiúnak.
- Még mindig jobb, mint a te művészneved, Taehyung-ah. Fogadjuk, hogy azért lett V, mert ennél hosszabbat nem tudtál volna megjegyezni.
- Hé, te nem becézhetsz engem, szólíts oppának! - húzta ki magát büszkén Tae, csakhogy a boldogsága nem tartott sokáig.
- Idősebb vagyok nálad, szóval úgy hívlak, ahogy akarlak, te viszont mostantól hívj engem noonának!

Mielőtt komoly rivalizálás kezdődött volna, jó leaderhez híven beinvitáltam Yuji-t a nappaliba.
- Egy, kettő, ...hat. Valaki hiányzik. Hol van Suga?
- A stúdiójában alkot valamit - válaszoltam készségesen.
- Szóval akkor vele fogok dolgozni - vonta le a következtetést Yuji, de én gyorsan közbeszóltam.
- Yoongi munka közben egyedül szeret lenni.
- Akkor...?
- Igazából... én lennék a társad - mondtam zavartan a tarkómat vakargatva. Nagyon izgultam, hogy mit fog szólni az eddigi szerzeményeimhez.
- Rendben. Mikor kezdünk? - nézett rám várakozva.
- Most rögtön? - kérdeztem vissza, mire izgatottan felcsillant a szeme. Jungkook-nak azonban volt még egy kérdése.
- Noona, ki a biasod?
- Jimin - válaszolt azonnal a lány, mire a banda legalacsonyabbja győzedelmesen a levegőbe boxolt, csapattársai pedig pénz után kezdtek kutatni a zsebükben.
- Ti komolyan fogadtatok arra, hogy ki a biasa? - kérdeztem társaim gyerekességén felháborodva, mire Jin magyarázkodni kezdett.
- Sajnálom, hogy nem szóltunk neked, Namjoon, de az utóbbi pár napban te is olyan elfoglalt voltál, mint Yoongi, és nem akartunk ilyen dolgokkal zavarni.
- Mindegy - miért érzem úgy, hogy sosem fogok hozzászokni ahhoz, hogy velük élek egy fedél alatt? További mérgelődés helyett inkább elvezettem Yujit a stúdiómba, amit csak nemrég kezdtem el használni.

Legnagyobb meglepetésemre Yuji-nak az összes eddigi daltöredék tetszett sőt, néhányat ott helyben folytatott is egy-egy odaillő dallamot improvizálva. Egészen jó hangja volt már akkor is, azóta pedig sokat fejlődött, pedig nem gyakorol idolnak. Többször is kérdeztem, hogy miért nem ment el traineenek, amire mindig azt válaszolta, hogy a színpad nem az ő világa. De amiben egyértelműen ő a legjobb, az a zeneszerzés. Fantasztikus érzés egy ekkora tehetséggel együtt dolgozni, az évek során pedig szinte teljesen beilleszkedett a csapatunkba, mintha ő lenne a BTS nyolcadik tagja. Romantikus érzelmek szerencsére eddig nem kavartak be. Egészen mostanáig.