A BTS dalai

8

Yuji szemszöge:

Reggel még a fél nyolcra beállított ébresztőm előtt fölébredtem, ami elég fura, ha azt nézzük, hogy általában csak nyolckor sikerül elvánszorognom a szobából a fürdőbe. Szóval hirtelen nem is tudtam, mit kezdjek ezzel a plusz fél órámmal, aztán végül más ötletem nem lévén elmentem hajat mosni. Közben a tegnap történteket pörgettem le újra a fejemben, végül pedig ott lyukadtam ki, hogy Nam nemsokára itt lesz értem. Azt nem mondta hogy pontosan mikor jön, úgyhogy sietve megtöröltem az ismét egy árnyalattal kékebbre színeződő törölközőmmel a hajamat, majd elkezdtem azt megszárítani. Ez a tevékenység nem éppen a kedvencem, de utána mindig szép fényes lesz a hajam, amit imádok, és olyankor képes vagyok percekig csak azt bámulni a tükörben. A festék megint megkopott rajta egy kicsit, ahogy az várható volt, de tetszett ez az új szín, valahogy egy felhőre emlékeztetett. Miután a fürdőben végeztem, kinyitottam az igencsak zsúfolt ruhásszekrényemet, és megpróbáltam kitalálni, hogy mit vegyek fel. Ez ma extrém nehéznek bizonyult, ugyanis egyszerre akartam nem feltűnően és nekem tetszően kinézni, nameg hát a fiúk miatt se vehettem fel akármit. Olyan sokáig tanakodtam ezen a gardrób előtt állva, hogy időközben megszólalt a kapucsengő, én pedig egy szál melltartóban rohantam ki az előszobába, hogy felvegyem.
- Halló?
- Szia, én vagyok - mondta "én", azaz Namjoon.
- Szia, bocsi de még nem vagyok kész. Tudsz várni egy picit? - kértem kicsit szégyellve a helyzetet.
- Persze, semmi gond.
- Köszi - nevettem el magam saját szerencsétlenségemen.
- De azért beengedsz?
- Hát tudod most elég nagy rendetlenség van nálam, és...
- Nyugi tudok a Jimin-es posztereidről, a többi meg nem érdekel. Viszont ha itt álldogálok még percekig az előbb-utóbb feltűnő lesz, mi pedig azt most szeretnénk a lehető legjobban elkerülni - mondta, mire nem ellenkeztem tovább és kinyitottam neki a kaput.

Egy sóhajtás után körbenéztem a lakásban ami így újból megnézve nem is volt olyan vészes állapotban, ahhoz képest hogy két hete nem voltam eleget itthon hogy takarítani tudjak. Rajtam viszont még mindig nem volt elég ruha, úgyhogy visszaszaladtam a hálószobába és felkaptam magamra az első farmert és pulcsit ami a kezembe akadt. Ezután már mehettem is ajtót nyitni Namjoon-nak, aki miután belépett, üdvözlésképpen magához ölelt, ami furcsa volt, mert nem szoktunk ilyesmit csinálni, bár jobban belegondolva meg tudnám szokni.
- Jó látni hogy egyben vagy - mondta mosolyogva miután elengedett, majd ahogy lenézett a felsőmre, ez a mosoly fura grimasszá torzult. - Nem hinném, hogy ez jó lenne mára a célunkat tekintve.

Nam-nak egyébként teljesen igaza volt, ugyanis az egyik első BTS-es pulcsim volt rajtam amit még a szüleimtől kaptam, és ezt érthető okok miatt már max csak otthonra veszem fel. A fehér felső közepére a lehető legnagyobb méretben rá volt nyomva a tagoknak egy csoportképe, Jimin körül pedig egy ronda, piros pólófilccel rajzolt szívecske virított. Na igen, ez voltam én a rajongásom kezdetekor.
- Nyugi én sem gondoltam, hogy jó lesz, csak nem tudtam sehogysem dönteni, és valamit azért fel kellett vennem, hogy ne fehérneműben nyissak ajtót - magyaráztam.
- Hát pedig az jobb lett volna - mondta perverz vigyorral az arcán, amiért kapott tőlem egy nem túl erős pofont.
- Fiúk... Inkább gyere és segíts - húztam be a karjánál fogva a szobámba, ahol mellesleg tényleg tele volt a fal poszterekkel. A szekrény előtt állva felvázoltam előtte a problémámat, ő pedig segítőkészen kutatni kezdett valami megfelelő öltözék után. Végül egy bő tíz perc múlva el is indulhattunk a dorm felé, Nam csodálatos stílusérzékének köszönhetően pedig ruhám is lett, egy babakék Blackpink-es pulcsi fekete nadrággal és ugyanilyen színű bakanccsal, meg ugye az elmaradhatatlan szájmaszkkal és egy rózsaszínű napszemüveggel, a fejemre pedig egy szintén fekete baseball sapka került. Ékszerek közül csak a gyűrűm volt rajtam, aminek köszönhetően a múltkor lesírtam Nam vállát, és bár azt mondta, hogy nem zavarta őt, nekem azért egy kicsit kínos visszagondolni rá.

Amikor odaértünk a BTS dormba, minden fiú egyszerre jött és kérdezte meg, hogy jól vagyok-e és hogy láttuk-e újra a titokzatos követőmet, így percekig tartott, amíg megnyugtattam mindenkit, hogy minden rendben, és nem láttunk senki gyanúsat. Illetve az az igazság, hogy nem is nagyon kerestünk, legalábbis én, mert lefoglalt hogy Nam-mal beszélgettem, és teljesen kiment a fejemből, hogy miért is volt velem eredetileg. Na mindegy. Ezután közösen reggeliztünk, mivel ma én sem ettem otthon, érthető okok miatt, úgyhogy ismét megtudtam a legújabb híreket a nagyvilágból. Néha belegondolok, hogy szinte nincs is szükségem a TV-mre vagy akár a telefonomra, hiszen Hoseok és Jungkook mellett mindig mindenről pontosan értesülök. Hobi éppen valami fontos politikai hírt tárgyalt ki Namjoon-nal és Jin-nel, amíg Kook a legújabb eszement Liskook bizonyító videót mutatta körbe a mobilján azoknak, akiket ez érdekelt jobban. Szerintem könnyen kitalálható, hogy melyik témára figyeltem, amikor pedig Jimin-en keresztül megérkezett hozzám Jungkook telefonja, már én is velük röhögtem. Kook-ot elég régóta shippelik a Blackpink-es Lisa-val, a srác pedig imádja az erről szóló videókat, velünk együtt persze, mert néha annyira hihetetlen kis semmiségek alapján hoznak össze valamit a készítők, hogy ezek a videók szinte jobbak mint az összeesküvés elméletek. Jungkook-nak egyébként semmi baja Lisa-val, de soha nem tetszett neki úgy a lány, a shipperek megölhetetlen lelkesedése azonban rendkívül szórakoztatta. Állítólag a kedvenc ilyen videóját a thai lánynak is elküldte még régebben, bár nem kapott rá választ, Lisa-nak nyílván nem volt ideje Kook hülyéskedéséhez.

- Te figyelj, a legközelebbi koncerten csinálj már valamit direkt, hogy megnézzük mi sül ki belőle - vetette fel Taehyung, mire Kook egyetértően bólogatott.
- Jó! Szerintetek ha beleordítom a mikrofonba, hogy "Szeretlek Lisa!", mit reagálnának? - kérdezte röhögve a legfiatalabb.
- Meg ne próbáld! - nézett rá szigorúan Jin, mire már Nam is rájuk figyelt.
- Igaza van, nem akarunk mégtöbb drámát - mondta a leader - de ha legközelebb velük egy eseményen lépünk fel, felőlem annyit bámulhatod, amennyit akarod. Csak aztán viseld a következményeit.
- Akkor ez lehet, hogy tényleg nem a legjobb ötlet - szomorodott el Kook.
- Ne félj, kitalálok valami nagyon jót - vígasztalta őt Tae, mire Jungkook huncut mosollyal az arcán újraindította a videót.

Reggeli után leültünk Nam-mal dolgozni. Szerencsére ma nem volt semmi baj, mindketten csúcsformában voltunk, így sokat tudtunk haladni. Amikor Jin ebédelni hívott minket, akkor jutott csak eszembe, hogy Jimin-től még el kell kérnem a dalszöveget, amit írt, hogy a kívánsága szerint megzenésítsem. Nagyon kíváncsi vagyok rá, hogy mi fog kisülni belőle, mindig izgatott vagyok, ha valaki újjal dogozhatok együtt. Talán ezért is imádom a munkámat ennyire, és úgy érzem ennél jobb helyen most nem is lehetnék.