A BTS dalai

10

Yuji szemszöge:

Nem terveztem így kitárulkozni az érzéseimmel kapcsolatban Namjoon-nak, ezért egy kicsit zavarban voltam, amikor reggel ismét találkoztunk. Szerencsére a mai szettemet már tegnap este összeraktam, így most nem égettem be magam teljesen előtte, meg amúgy is egy Jimin-es pólót vettem fel a pulcsim alá, ő pedig azt biztos nem hagyta volna. Egy kis sminket is használnom kellett, mert az éjszaka során nem aludtam túl sokat. A biasom dalszövegével dolgoztam hajnalig, és bár még nincs teljesen kész, már most nagyon büszke vagyok rá. Alig várom, hogy először elénekelje, mert persze szólózni fog, akár akar, akár nem, ennyi szabadsága csak lehet egy dalszerzőnek, én pedig ezt jól ki is fogom használni. Az ő hangja a kedvencem a bandából, ezért imádok neki szép sorokat adni, Nam-nak párszor vissza is kellett már fognia, hogy ne írjam be őt minden egyes énekes sorra, hanem hagyjak a többieknek is, nem mintha őket nem szeretném, de hát na. Az ember előzékenyebb a biasával szemben, ez mindigis így volt, és így is marad örökre, ezen még a nagy leader Namjoon se tud változtatni. De visszatérve az érzéseimre, szerencse, hogy végül a vele kapcsolatosakat nem sikerült kihúznia belőlem, mert mostanában a legkülönbözőbb helyzetekben hoz indokolatlanul zavarba, és azt még én sem értem pontosan, hogy miért. Mindenesetre jó, hogy ezt nem tudta meg, mert akkor most nem sétálgatnánk ilyen gondtalanul egymás mellett, egy másik banda nemrég kijött albumáról beszélgetve. A BTS mellett viszonylag sok bandát követek, fiúkat és lányokat egyaránt, ez egyrészt szakmai ártalom, mivel mindig tudnom kell a legújabb trendeket, hogy milyen hangzással kísérleteztek mások, milyen konkrét dallamokat használtak fel egy-egy dalban, amihez ha volt valami hasonló ötletem, akkor azt automatikusan el kell vetnem, meg más technikai dolgok. Másrészt pedig jómagam is rajongó lennék, és ha nem kötné le minden időmet a BTS, bizony én is álmodoznék helyes idolokról, biasokat választanék, streamelném a legújabb MV-ket, merch-öt vásárolnék és koncertekre járnék. Persze ezeknek egy része most is igaz rám, csak dalszerzőként kevés időm jut más bandákra és órákig tartó szörfözésre az internet kpop-ot rejtő bugyraiban.

Amikor végre felért a lift a legfelső szintre és Nam beírta a kódot, be is léphettünk a dormba, ahol rögtön megéreztük a reggeli ínycsiklandó illatát. Minden egyes alkalommal, amikor a BTS tagokkal eszem, elszégyellem magam, mert Jin főztjéhez képest az enyém... hát fogalmazzunk úgy, hogy nem mérhető össze a kettő. Amikor kivételesen van időm otthon a konyhában tevékenykedni, akkor is csak valami egyszerűbb kajának merek nekiállni, mert bármit képes vagyok elrontani, ha főzésről van szó. Valahogy se tehetségem, se elég türelmem nincs hozzá, így új ételeket egyedül soha nem próbálok ki, hiszen még a megszokottakkal is olyan problémák szoktak felvetődni, amikre azelőtt nem is gondoltam. Szóval nagyon örültem, hogy Jin rám is gondolt a terítésnél, így leültem a megszokott helyemre Jimin és Hoseok oppa közé.
- Idefelé minden rendben volt? - kérdezte tőlem a reggeli elkezdése után Jimin.
- Igen, nem volt semmi gond. Tegnap viszont elkezdtem a dalodat - meséltem mosolyogva.
- De ugye azért aludtál is? - nézett komolyan a szemembe, amivel kicsit letörte a lelkesedésemet. Minél hamarabb kész akartam lenni a dallal, hogy örömet okozzak neki, őt meg mintha egyáltalán nem is érdekelné a dolog. Pedig ő írta a szöveget.
- Valamennyit - adtam pontatlan választ, Jimin figyelmét azonban nem kerülte el a gyors hangulatváltásom.
- Baj van? Valami rosszat mondtam? - fogta meg a pálcika nélküli kezemet, ami ugyan jól esett, de kevés volt ahhoz, hogy visszahozza a jókedvem.
- Hát csak... én tök sokat dolgoztam a dalodon, hogy minél hamarabb elénekelhesd, te meg rögtön leszidsz, mert ezt csináltam ahelyett, hogy aludtam volna - mondtam ki végül az igazat. Nem érdemes előtte titkolóznom, előbb-utóbb úgyis kiszedné belőlem az igazságot, akkor meg minek próbálkozzak.
- Sajnálom, hogy megbántottalak Yuji, én csak nem akarom, hogy miattam túlhajszold magad - magyarázta kedvesen, mire elmosolyodtam. Nincs nála jobb ember a világon, de tényleg.
- Ne aggódj, hozzá vagyok szokva az éjszakázáshoz.
- Jó, de azért néha helyezd magadat is előtérbe, folyton csak dolgozol.
- Mintha te nem azt csinálnád. Hány órát táncoltál tegnap? - kértem számon rajta az ő kritikus tevékenységét, Jimin viszont kitért a válaszadás elől.
- Az más, én idol vagyok, formában kell maradnom!
- Jó figyelj, ígérjük meg, hogy mostantól minden nap legkésőbb tizenegykor lefekszünk aludni - vetettem fel a számomra sem túlzottan könnyen betartható szabály ötletét.
- Te is?
- Én is. Ha te is - néztem rá komolyan, mire végül rábólintott. Egy biztos, ezentúl néznem kell majd az órát, ha Nam-mal este dolgozunk, ami nem lesz egyszerű, de majd megoldom. Jimin-ért.