A Herceg Szerelme

Rám vár

Karjaiban vitt végig a folyosón , a talpaim sajogtak ,amint megmozdítottam őket , apró , kegyetlen szúrásokat éreztem .
Nem volt nagyon véres , de éppen eléggé, hogy ijesztőnek tűnjön.
Már majdnem beléptünk az orvosiba, amikor az a bizonyos , szigorú hang megállította Ericet.

-Eric - szólította meg

-Felség?

-Mégis mit művel?

-A Hölgy üvegszilánkba lépett, és elhoztam ide , hogy kiszedjék a talpàból az üveg darabokat

-Értem . És hogy történt ?

- Csak beleléptem az üvegbe Felség -mondtam illedelmesen , de szigorúan a lábát nézve , hogy egy kicsit bosszantsam

-Aha. - mondta lassan , és kimérten - vigye be őt , és szóljon , ha visszament szobájába! - utasította Ericet

-Igen Felség -hajtotta meg csak a fejét , hogy ne ejtsen le

Azzal bementünk az orvosi szobába, ahol azonnal el is láttak , nem tartott sokáig , körülbelül 1 óra alatt mehettem is  a szobámba , persze nem a két lábamon , hanem Eric segítségével.

Bevitt a szobámba, majd kiment , feltételezem a Hercegnek szólni
Nem is sokkal később kopogás nélkül nyílt ki az ajtó.

-Sophia?

-Felség - mondtam fejet hajtva az ágyból , végig a lábát , illetve a virágos ágyneműt nézve.

-Mi történt az este ?

-Amit elmondtam.. Nem hazudtam magának Felség

-Nem állítottam , hogy hazudik . Csak eltitkol előlem dolgokat .

-Nem minden tartozik a Trónörökösre - fordítottam hátat neki

Őszintén szólva , volt bennem egy kis félelem a Herceggel kapcsolatban , amit ha megkínoztak volna , sem mondanám el neki.
Pedig minden bizonnyal szín tisztán látszott rajtam az a kis félelem is.

-De- kezdett bele a mondanivalójába , mire én csak megforgattam a szemem - Figyeljen , én nem akartam magát bántani. Csak olyan szemtelen volt , és úgy éreztem tennem kell valamit , hogy elhallgattassam. Higgyen nekem , még sosem ütöttem meg nőt , és továbbra sem áll szándékomban ilyet csinálni. Nagyon sajnálom amit tettem.

-Ha - nevettem fel kényszeresen - legalább én voltam az első , akit arcon csaphatott . Megtiszteltetés -mondtam gúnyos hangnemben , aztàn folytattam
-Tudja , én igazán nem szerettem volna semmit a Palotában azon kívül , hogy pénzt szerzek a családomnak , TAKARÍTÁSSAL . - emeltem ki a takarítás szót , hogy tudja , hogyan értem .

Még mindig háttal feküdtem , mikor puha keze derekamra siklott. Mire én reflexből kicsúsztam kezei közül , hasogató talpamra ugorva , ezzel előidézve magamból egy sikolyt .
A Herceg utánam kapott .

-Jól van , Hölgyem ?

-Én nem vagyok a Hölgye , se az Ágyasa , se a Kedvese ! Megkérném ,hogy hagyja el a szobát .

Erre ő lassan  kezdett lépdelni , de amikor megfogta a kilincset , még hátra nézett ;

-Ma este a szobámban leszek , és szívesen várom . Semmit nem szeretnék . Addig nem , amíg ön bele nem egyezik Kedves - rám mosolygott 1000 wattos mosolyával , majd kilépett az ajtón

Meghívott estére . Nem tudom , hogy el menjek e. Azt mondta nincs semmi . Vár . Várni fog. Egy  Herceg .
Rám .
A testemre.
Egy pillanat alatt össze tudna feküdni nálam sokkal szebb nőkkel is , de ő rám vár .

Elmegyek