A Herceg Szerelme

Találkozás

———— Harold Herceg szemszögéből —————

Ki mentem Sophia szobájából . Hihetetlen amit tettek vele. Frederick ezért lógni fog .
Szeretem ezt a nőt . A gyermekemmel együtt , legyen az fiú , vagy lány.
El kell mennem beszélni a szüleimmel . Meg kell másítanom a véleményüket a helyzetről . Sophiáról.

A szüleim szobája elé értem , majd bementem rajta .

-Anya, Apa - szólítottam meg őket - Beszélni jöttem, a házasság , és utód dolgokról

-Már itt volt az ideje, hogy emiatt jöjj , fiam - mondta Apám , szikrázó hangjával - szóval , beszélhetünk végre Eveline-ről , és a találkozásotokról?

-Nem . Engem továbbra sem érdekel Eveline,  sem a közös beszélgetésünk , mert már biztosan tudom , hogy nem lesz semmilyen közös jövőnk sem, nem lenne szép a Hercegnőt ilyennel hitegetni.

-Már megint a szajhádról akarsz velünk beszélni?

-Nem a szajhám Apám - mondtam már hangosabban a megszokottnál.

Anyámra néztem , aki egy szóra sem méltatott. Sosem volt saját véleménye. Mindig Apám mögé bújt. Nem mondott senkiről vagy semmiről semmit , mindig is apám igazát állta. Ami egy részről helyes, de nem mindig jó , ha egy Királynénak nincs meg a saját véleménye .

-Ezt már megvitattuk fiam . Nem mehetsz hozzá rangtalan nőhöz . Az nem királyi család viselkedéséhez méltó

-De értsétek meg , én szeretem őt - ez volt az eső alkalom , hogy hangosan kimondtam ezt . Kicsit még saját magamon is megdöbbentem , mert nem így terveztem.

-Fiam..

-Nem Apa! - tiltakoztam , mielőtt bele kezdhetett volna - Sophia , egy gyönyörű nő. Kifinomult ízlése , modora van . Számomra nem is lehetne tökéletesebb. Arról nem is beszélve, hogy gyönyörű gyeremekeink lehetnek, s lesznek is

-Ezt meg , hogy értsük ?  - Nézett össze Anyám , és Apám

-Ahogy mondtam . Engedjétek , hogy feleségül vegyem

-Ez nem olyan egyszerű - szólt közbe Anyám - Amikor apád , annyi idős volt , mint most te, ugyan úgy talált magának , egy vagyontalan , rangtalan nőt . De a szülei kötelezték arra , hogy  találkozzon  velem , és nézz ránk , a szüleidre . Itt vagyunk , boldogan .

-De még boldogabb lehetnék vele. Nem fogok feleségül venni egy nőt, azért mert rangja, és vagyona  van .

-Rendben. Hozd ide a lányt , és meg látjuk mit tehetünk - mondta apám - de nem ígérhetek semmit

-Köszönöm Apám

Elmentem Sophiáért, és megvártam míg elkészül .

-Gyönyörű vagy- dícsértem meg - menjünk

-Mi van ha nem leszek nekik szimpatikus ? És  ha elküldenek ?

-Biztosítalak arról , hogy ilyen nem fog történni

-És a gyerek? Ha kérdeznek róla?

-Ne aggódj . Majd én beszélek. Ha pedig téged kérdeznek , akkor az igazat mondd

-Nem is állt szándékomban , hogy hazudjak a szüleidnek

-Tudom

Karon fogtam , és vissza indultam a szüleim szobájába, immár a Kedvesemmel , és gyermekemmel együtt . Őszintén féltem . Sophia hasán , már nyilvánvalóan látszottak a terhesség jelei . Nem akarom , hogy a szüleim egyből a legrosszabbra gondoljanak. Esetleg felmerüljön bennük , hogy másé, vagy , hogy ezzel akarja magát a Palotához , illetve hozzám kötni.

Kopogtam , majd benyitottam a szobába , szüleim vártak minket, s mikor beléptünk , mindketten már-már kínosan bámulták Sophiát