A Herceg Szerelme

Sohasem

-Mi lenne? - válaszoltam , gyorsan kérdésére- nincs semmi problémám - hazudtam

-Hát jó, mit szeretnél ma csinálni Kedvesem?-  hú , mennyi idő , és mennyi minden telt el az óta, hogy utoljára így hívott. Ennek emlékére pocakmohoz nyúltam , és a 6 hónapja ott lévő csöppséget kezdtem simogatni ,  majd felálltam , és a hirtelen mozdulat miatt rugást éreztem

-Au - kiáltottam fel az éles fájdalomra-

-Mi történt?

-Ah , semmi , igazán semmiség, csak valamelyik baba , épp most rúgott

-Te jó ég, ez remek ! - mondta , majd kezeit a hasamra helyezte, amit egyáltalán nem volt nehéz megtalálni , mert ha akartam volna sem lehetett volna elrejteni . Persze egyikünk sem akarta rejtegetni a növekvő , kerekedő pocakomat, amit két kisbabát birtokok még nagyjából 3 hónapig . -Sophia, volt már máskor is ilyen ? Rúgtak már előbb is a babák? -Kérdezte , és én félve válaszoltam

-I-igen . De nem sűrűn - próbáltam simítani , az amúgy is lehetetlen helyzetet

-És nekem miért nem szóltál ?

-Nem akartalak zavarni , és amúgy sem fájt annyira

-Dehát a jövendőbeli férjed vagyok

-Arról csak álmodhatok Harold! Apád beleegyezett ebbe az egészbe azért , mert lesznek unokái . Nyilván való , hogy veled , vagy velük nem tenne semmit , mert a családja tagjai , de én senki nem vagyok! Érted ? Senki!- borultam ki

-De igenis vagy! A feleségem leszel

-De ez az Apádat nem érdekli ! Csak egy eszköz vagyok arra , hogy megszüljem ezt a két babát , hogy aztán elküldhessen innen.

-ilyen nem fog megtörténni , erről biztosíthatlak.

-Hogy nem fog megtörténni ? Már most sem foglalkozol velem , csak a babákkal , amit megértek , csak az bánt , hogy a Királynak is ez a célja

-Elég volt! A Királynak nincsen semmiféle célja. Amikor hozzám jössz feleségül , te is a családunkba fogsz tartozni . Most is oda tartozol . Felejtsd el a hülyeségeket , és a képzelgéseidet . Megígérem neked , hogy sosem hagylak elmenni . Soha.

-De ha Apád küld el ? Vagy ha ki akar végeztetni a tudtod nélkül?

-Apám nem sokáig marad még Király . Igen , lesz befolyása , de nem küldhet majd el innen , illetve nem végeztethet ki. És nem is hagynám . Mert szeretlek téged. Nagyon . És a gyerekeinket is , úgyis , hogy nem tudom, hogyan néznek ki , és, hogy fiúk vagy lányok vagy esetleg egy fiú és egy lány.

Azzal a mondatot befejezve hasamra rakta kezét és simogatni kezdett , mire egy lábacskát éreztem a hasamon és fel szisszentem

-Minden rendben?

-Igen persze - mosolyogtam vissza rá -Harry , én nem akarlak elveszíteni . Sohasem.

-Nem is fogsz . - mondta , majd fejen csókolt , és állát a fejem tetejére tette , úgy folytatta- Soha, ha rajtam múlik akkor sohasem . Márpedig rajtam múlik.