Senjuk és Uchihák (BEFEJEZETT)

Barátok

Miután megettem ezt az Isteni finom ráment, akkor jutott eszembe, hogy nincs pénzem. Istenem, de hülye vagyok. A többiek is befejezték az evést. 

- Ő, elnézést, de nem tudok fizetni - szólaltam meg. Az Ichirakus csak mosolygott.

- Semmi, baj. Elsőnek ettél itt szóval mi álljuk.

- Köszönöm szépen! - köszöntem meg. 

- Na akkor, lenne pár ember akinek bemutatnálak! - állt fel Naruto. 

- Kiknek? - kérdeztem meg érdeklődve.

-  A barátaimnak! - mondta egy nagy mosoly kíséretében. Bennem megállt az ütő. Nekem ez mára sok. 

- Biztos jó ötlet?

- Ne aggódj, biztosra veszem, hogy örülnek majd, hogy találkozhatnak veled! - próbált megnyugtatni Sakura. Remélem igaza lesz. 

Egy játszótér szerűséghez mentünk. Ott várt elég sok ember. 

- Sziasztok skacok! - köszönt integetve Naruto.

- Hali Naruto! - köszöntek majdnem egyszerre. 

- Szeretném bemutatni nektek Izanát! - mutatott rám. Pír szökött az arcomra. 

- Üdvözlünk! - mondták teljesen egyszerre. Az egyik fiú, akinek a haja össze volt fogva, felállt és elém sétált, majd a kezét nyújtotta.

- Nara Shikamaru! - mutatkozott be, én pedig kezet ráztam vele.

A többi is így tett. Sorjában bemutatkoztak. Sokat beszélgettem velük, nagyon vicces társaság. Egész délutánig beszélgettünk. Mikor fogyatkozni kezdtünk. Mindenki ment a maga dolgára. Végül csak én maradtam. 

Mivel nem tudtam mit csináljak, gondoltam még sétálok egyet, mielőtt hazamegyek. Na, igen. Hol alszok majd? Nekem is jókor jut az eszembe. Elindultam a Hokage irodájába, ott csak mondanak majd valamit. 

Az iroda ajtaja előtt megálltam és kopogtam.

- Gyere! - mondták az ajtó másik oldaláról.  Fura látvány tárult elém. Tsunade félholtan fekszik a székben, miközben Tobirama és Hashirama folyton újabb adag papírokat rak az asztalára. 

- Hm, miben segíthetünk? - kérdezte monoton hangon Hashirama, fel se pillantva a papírkötegből.

- Őőőő... Az előbb elfelejtettem megkérdezni, hol fogok aludni? - erre a kérdésre már rám figyeltek végre. 

- Na nincs ellenedre akkor lakhatsz nálunk! - mondta kedvesen Hashirama. Nem akartam, visszautasítani az ajánlatát, így elfogadtam.

- Rendben, valamiben kell segítség? - kérdeztem meg ,Tsunadéra pillantva, szegény már félholt volt.

- Nem. Tsunade ébresztő! - majd egy újabb papír tömeget rakott Tsunade elé, amitől ráborult az asztalra. - Úgy látszik nemsokára megyünk mi is, Tsuna teljesen kimerült.

- Rendben! Viszlát! - köszöntem el, de még hallottam egy megjegyzést.

- Rabszolga hajcsárok! - hallottam még a Hokage hangját. 

Mivel még egy darabig nyaggatni fogják Tsunadét, ezért úgy gondoltam sétálok egyet. Konoha utcáit róttam, mikor egy alak mellém ugrott. 

- Ki vagy? - előhúztam egy kunait.

- Bocs, hogy megijesztettelek, én vagyok az Tenten! - emelte fel a kezét. 

- Ó. Helló Tenten! - raktam el a kunait.