A mi titkunk

Idegen Hely

4 nappal később...

Hermione szemszöge  

Alkonyat lehetett, amikor felébredtem egy idegen szobában. Mindenre emlékeztem a rablásra, a kínzásokra, a halálfalókra, de a legjobban arra, hogy Malfoy egyszer csak megjelent és megmentett engem...

Felkeltem az ágyból és elvettem a pálcámat, majd az ajtó felé mentem. Kiléptem a szobából s egyenesen a lépcső felé vettem az irányt. Nagy csend volt míg  lefelé sétáltam a lépcsőn, senkit sem láttam.

Mikor leértem egy idegent figyeltem meg a kanapén,  nem láttam az arcát háttal állt velem s talár volt rajta , így könnyedén mögé léptem és elő vettem a pálcámat.

-WINGARDIUM LEVIOSA! - kiáltottam és a taláros alak a magasba szállt, én meg leültem a fotelbe és néztem. - Te idióta barom, következőkor tartsd magadnál a pálcád - jelentettem ki s egy ravasz vigyorra húztam a szám.
-GRANGER, MERLINE SZAKÁLLÁRA KÉRDEM TŐLED, MI A JÓ FÉSZKES FRANCOT CSINÁLSZ??? - kérdezte tőlem Draco szúrós tekintettel, egyből elengedtem és a földre zuhant. - Ide figyelj ! - nézett rám a padlóról. - Mondanám azt, hogy megérdemeltem, de MOST AZ EGYSZER SEMMIT SEM TETTEM. - jelenetette ki mérgesen. (jaj ne...)
-Merlinere , Draco én - én annyira sajnálom, nem tudtam, hogy te vagy az, nem láttalak... - magyarázkodtam neki és segítettem felkelni, majd pedig a kanapéra fektettem.
-Granger, Granger te tényleg nem változól semmit... -  jelentette ki komoly tekintettel közben a vállát húzógatta.
-Pofa be Malfoy, te is ezt csináltad volna ha egy idegen házban ébredtél volna fel - vágtam rá idegesen és egy vállba ütést adtam neki. (idióta barom...)
-Aúúú, ezt meg megint mire adtad?! - nézett rám értetlenül. - Most is tiszta kék - zöld a hátam a te hülyeséged miatt, még nem hiányzik nekem egy váll törésem is legyen - jelentette ki nekem és a pálcája után nyúlt, de nem engedtem.
-Várj inkább én, hisz gyógyító vagyok - mondtam neki egy mosoly kíséretében, majd elvettem a pálcámat az asztalról.- Tényleg sajnálom, de a történtek után remélem megértetted miért vagyok ilyen - mondtam neki és ismét eszembe jutott minden, ettől a hideg is kirázott.
-Hé, jól vagy? - kérdezte tőlem Draco.
-Hát persze, csak tudod ezt az egészet nem olyan könnyű elfelejteni,pontosan arra emlékeztetett mikor a kúriában Bellatrix megkínzott - mondtam neki és észre sem vettem, hogy könnyezek.
-Hermione... - szólt hozzám lágyan  s letörölte az egyik cseppet az arcomról. - Tudom min mentél keresztül akkor s azóta is bánom, hogy nem segítettem rajtad , de most itt vagyok és mindent megteszek azért, hogy többé ilyen dolog ne forduljon elé veled , csak bízz bennem kérlek  - mondtam nekem s bele nézett a szemembe.(azok a szürke szemek...)
-Tudod ugye, hogy bízok benned, hanem nem itt lennék - jelentettem ki egy vigyor kíséretében s erre csak egy szemforgatást kaptam válaszul (Malfoy...) - De egyébként is hol vagyunk? - kérdeztem tőlem kíváncsiságból.

Egy nappaliban voltunk ami össze volt kötve a konyhával. A falak fehérek voltak és az összes bútor fekete, kivétel az asztal, az üvegből készült . S a konyha mellett volt egy terasz, ami  épp a tájra nézett.

Majd pedig megpillantottam a terasz mellett egy könyves polcot ami tele volt könyvvel, rengeteg könyvvel... (imádom)

-Granger, tetszik a látvány mi? - kérdezte tőlem és egy Malfoy mosolyra húzta a száját,én meg csak bólintottam s továbbra is a könyveket figyeltem. - Akkor légy üdvözölve szerény kis lakásomban - jelentette ki egyszerűen.
-Mi? Ez a te házad? - néztem rá kérdően s erre csak bólintott. - Nem lehet, Merlinere mondom, nem ilyenre számítottam, azt hittem olyan ezüst és sötét zöld keveréke lesz, de  kellemesen csalódtam benned , van ízlésed azért Malfoy, ha kevés is, de legalább van - vágtam rá komoly tekintettel a végét s vállat vontam.
-Ha ha ha, nagyon vicces vagy és tud igen imádom azokat a színeket, de ezek sokkal jobb érzést keltenek bennem s ha már az érzésnél vagyunk, csinálhatnál valamit a hátammal is , mert már kezd nagyon fájni - mondta nekem.
-Ja persze, vedd le a pólód lássam milyen a vállad - mondtam neki ő meg levette, a seb a válla fölött volt nem volt vészes, hamar  be fog gyógyulni .
-Megértem, hogy ennyire hiányzott a látványom , de azért csinálhatnád egy kicsit gyorsabban is Granger  - fordult hátra s egy perverz vigyorra húzta a száját. (Merlinem...)
-Ha annyit nem mozognál akkor már készen is lennénk - válaszoltam neki s előre fordítottam.
-Ühüm... - szólt vissza nekem.
-Annyira utálak, ugye tudod? - kérdeztem tőle.
-Igen, igen -szólt vissza, de nem kellett lássam, hogy tudjam, hogy jól szórakozik rajtam ismét.
-HIPPOKRAX! - mondtam s egyből el is tűnt a seb.
-Aúú, egy kicsit finomabban nem lehetett volna? - kérdezte tőlem s a kanapéra kifeküdt.
-Jaj Malfoy ne légy dráma királynő, tessék itt  a pólód  - jelentettem ki s hozzá vágtam a ruha darabot.