A mi titkunk

Felkészülés

Hermione szemszöge    

-Draco kérlek gyere már , engedtem fürdővízet a kádba - szóltam ki s felkötöttem a hajam közben .
-Baby, ez most komoly? - szólt vissza  nyávogó hangon , épp az ágyamban feküdt s a halálán volt szegény (idióta). - Még a szememet sem tudom kinyitni, nemhogy felkeljek .
-Ez most komoly?! - vontam fel az egyik szemöldökömet s kimentem az ajtón. - Te akartad édes... - vettem elé a pálcám. - WINGARDIUM LEVIOSA!
-Granger... - lebegett el előttem durcás arccal, amitől muszáj volt nevetnem. - Ez egy kicsit sem vicces.
-De igen csak egy kicsit - tettem le a földre s bezártam a fürdő ajtaját. - COLLOPORTUS!
-Mire készülsz? - állt elém s egy Malfoy mosolyt villantott le rám.- Ha arra amire gondolok, hogy gondolsz akkor benne vagyok .
-Ühüm...,  akkor most nem vagy fáradt ? - tettem fel a kérdést s a kád mellé mentem.
-Ugyanmár baby, neked sohase tudnék nemet mondani bármennyire is fáradt lennék s ezt te is jól tudod - jött mellém s egy apró csókot adott, amitől a hideg is kirázott. - Ezt már szeretem.
-Ahogyan én is - súgtam neki s elkezdtem kigombolni az ingét.
-Csináljunk ehhez egy kis hangulatot ha benne vagy .

A kád mellett apró és nagy méretű rózsa illatú gyertyák jelentek meg, körülte rózsaszirmok és még a fény is kialudt.

-NOX! - ejtette ki. - INCENDIO!

És a gyertyák már égtek is, amit csak tátott szájjal tudtam nézni. Egyszerűen gyönyörű lett, egyben romantikus a helység s éreztem, hogy végre újból együtt tudunk lenni csak mi ketten. (annyira hiányzott már...)

-Nekem is Hermione, nekem is - súgta a fülembe dallamosan s elém nyújtott egy szál piros rózsát.
-Ez az enyém? - döbbenetem le s még párszor meg is dörzsöltem a szemem hátha képzelődök .
-Virágot a virágnak.
-Hogy lettél ennyire romantikus Malfoy?? - fordultam feléje kíváncsian, amire elkezdett nevetni.
-Te tettél ilyené Granger - adta meg a választ s levette a nadrágját, majd pedig az alsóneműjét. - Na gyere, különöben belehúzlak ruhástól .
-És vissza is tért a régi Draco Malfoy - vágtam hozzá , amire egy grimaszt kaptam.

-Kellemes a víz - jelentettem ki, közben elvettem a kedvenc habfűrdömet.
-Kellemes a társaság is - jelentette ki Draco s magához húzott, majd pedig beletúrta az orrát a hajamba.

Három hónapja annak, hogy visszatértünk az akadémiára. Április közepe volt már , meleg idők, szép kilátási helyek, de rengeteg tananyag amit meg is kellett oldanunk . Mivel valamilyen oknál fogva 5x többet kellett tanuljunk és épphogy nem minden óra után 2-3 plusz órára is kellett mennünk, így lassan kezdtem elveszíteni a varázsát a tanulásnak. Ami meg Dracot illette, na igen... ő minden péntek reggelt zsinórban negyedjére egy imával kezdett Merlinhez, amiben hálát adott annak, hogy megélhette a pénteki napot. (nagyon nem szereti) Minden áldott este miután készen lettem a saját feladataimmal (ami már annyira unalmasak voltak, hogy röpke 1 óra alatt meglettek) átmentem hozzá s segítettem neki amiben csak tudtam.

Hogy még jobb legyen emellett minden szombaton a minisztériumban voltunk, mivel Kingsley kikötőtte, hogy időben fel akar készíteni még mielőtt a halála eljönne. Ezért sokféle helyre elvitt, sokféle titkos ügyet feltárt előttünk, amitől még egy-egy hajszálam is fehérbe borult. (Merlinem borogass!!) Rengeteg papír munkát is kellett oldjak, amin Malfoy eléggé jól is mulatott,de cserébe Kingsley neki is adott pár darab auror ügyet, amin én szórakoztam jól, ő meg csak égnek emelte a szemét. Megmutatta még több széf titkos kombinációját (csak nekem) és még a bájital külön kis részlegét is, ahol eredetileg több 1000 éves főzetek, bájitalok álltak védővarázs alatt. (imádom)

Az akadémiai időket leginkább Liammel és Lilyvel töltöttük, akik szintén nem értették meg ezeket a plusz órás terveket . Amíg mi Lilyvel együtt drukkoltunk az első sorból a fiúknak, addig ők többször is győzelemre vezeték a csapatot. Draco csakúgy tombolt a pályán, száguldott a levegőben a seprűjével s ezt annyira jó érzés volt végéig nézni, hogy na. A végére belőlem is kviddics imádó vált, de ezt félével ezelőtt még nem tudtam volna elképzelni.