A mi titkunk

Tonks Féle Karácsony

~ Hey imádnivaló olvasóim!!!! ~

Először is visszatértem és nem csak ezzel az egy résszel, mivel azt ígértem nektek , hogy decemberben jövök, így ezen kijel még jó pár részt hoztam nektek. Hisz ez lenne számomra a TI karácsonyi ajándékotok , PLUSZ megköszöném ismét, hogy itt vagytok és támogatok engem egy kommenttel, egy szavazattal vagy akár csak annyival, hogy az olvasó listátokra helyezítek a könyvemet. (ez nekem nagyon, de nagyon sokat jelent és nagyon szépen köszönöm 🥺🥺)

Másodjára pedig
~🎁🎄KELLEMES KARÁCSONYI ÜNNEPEKET ÉS BOLDOG ÚJ ÉVET KÍVÁNOK NEKTEK!!!! 🎄🎁~

Harmadjára pedig
~ 😌 jó olvasást a következő részekhez!!! 😌~

Draco szemszöge  

December 24.  

Miután Hermione hoppanált a lakásból, visszamentem a szobámba és én is készülödni kezdtem a mai naphoz. (Merlinem csak éljem túl!)

Vettem egy gyors zuhanyt, fogat mostam s felöltöztem. Mivel ma karácsony volt, így hozzám méltóan elegáns darabokat választottam . (nem mintha újdonság lenne..) Elővettem a fekete zakómat s a hozzátartozó nadrágot, majd pedig elvettem a fogasról a szürke ingemet s egy fekete nyakkendőt.

Még csak reggel fél 8 volt, így békésen lesétáltam az alaksórba s előkészítettem az ajándékokat amiket anyámnak, a kis Lupinnak és Andromeda nénikémnek szántam. Belepakoltam mindent a hátizsákomba s felvittem az előtérbe.

-REDUCIO! - mondtam ki a varázslatot s összezsugorodott a táska tartalma, amit egyből a zsebembe is vágtam.

Felhúztam a bakancsomat, felvettem a szövetkabátomat, sálamat, kesztyűmet s mindent bezártam magam után. Észrevettem útközben, hogy Granger elővett egy sapkát számomra pedig jól tudta , hogy mennyire utálom. (mit gondol most komolyan? egy ilyen tökéletes frizurát nem teszek tökre ezzel a borzalommal , ez a védjegyem s kész !!)

Kiléptem az ajtón, kezemben azzal a förtelemmel s elővettem a pálcám.

-PROTEGO! - tettem rá a lakásomra a pajzsbűbájt, majd pedig a kezemben lévő sapkára mutattam. - DIFFINDO! - vágtam rá s a sapka apró darabokra hullott. - MOBILIARDUS! - s azzal a darabok egyenesen a útszéli kukába szálltak (ha megtudná mit tettem, én is odakerülnék khm, khm... ja mi?) Így nyugodt szívvel tudtam hoppanálni.

Mikor odaértem nagy csend volt, semmi felhajtás, (ez nagyon fura) pedig anyám ilyenkor szó szerint robantja a kúriát. Odasétáltam a kapuhoz, végig mentem az ösvényen, majd pedig benyitottam az ajtón, de sehol senki. Bemenetem a nappaliba, de se díszeket, se a manókat, de még anyámat sem láttam. (hhh ?!)

-Itt meg mi a jó ég történt? - akadtam ki s elindultam anyám szobája felé, de a lépcsőnél megálltam, mert a konyhában különös hangokra lettem figyelmes. - Ki van itt? - tettem fel a kérdést, de semmi választ nem kaptam , így elővettem a pálcámat s elindultam a hang felé. - Akár ki is legyél nagyon rosszul tetted, hogy ide mertél jönni!

Mikor odaértem egy árnyékot láttam meg, de hiába szóltam nem válaszolt egy szót sem, sőt még jobban próbált elbújni , ezért közelebb mentem a polchoz, lehajoltam, majd pedig csak vártam. Egy kis idő után meg mozdult s még mielőtt menekülni tudott volna lecsaptam rá.

-CAPITULATUS! - jelentettem ki s a kezében lévő tárgy a falhoz csapódott . - WINGARDIUM LEVIOSA! - folytattam tovább s egy kis személy kezdett lebegni előttem.
-Malfoy úrfi csak én vagyok az - jelentette ki félve Debi, anyám kedvenc házimanója.
-Debóra?! Azt hittem már , hogy egy halálfaló vagy. Merline nevére kérdem, miért nem lehetett válaszolni nekem??? - akadtam ki s egyből letettem a földre.
-Elnézést Malfoy úrfi, de nem hallottam - válaszolt nekem zavartan s leült a székre.
-Debóra, csak Malfoy, nem kell ide semmi úrfi - mondtam neki már nyugodtabban s leültem a vele szembeni székre, ő erre csak bólintott, de még mindig sokkos állapotban volt . - Anyám?
-Mrs. Malfoy mivel nem számított önre, így azt mondta, hogy az ünnepeket idén Mrs. Tonksnál fogja tölteni - mesélte nekem, én meg égnek emeltem a szemem. (na szép)
-S a többiek? - néztem körbe, de szerintem csak mi ketten voltunk ebben a nagy kúriában.
-Mrs. Malfoy azt mondta nekünk, hogy az ünnepekre mi is elmehetünk, ezért mindenki rajtam kijel már kora reggel elment - magyarázta nekem, közben hozott  egy csésze menta teát.
-Köszönöm - vágtam rá s egyet bólintottam, ő meg visszaült a helyére. - És akkor te még miért vagy itt?
-Éreztem Malfoy úrfi... - itt szúrós szemekkel rámeredtem. - Akarom mondani éreztem Malfoy, hogy fog jönni, szólva gondoltam, hogy maradok még egy kicsit s megvárlak , hogy aztán tudjalak értesíteni, hogy mi is történt itt.
-Ez igen Debóra, jó megérzéseid vannak az biztos - dicsértem meg, s egy mosolyt villantottam rá - Akkor most nyugodtan mehetsz , majd én bezárok mindent.
-Megértettem Malfoy - mondta nekem s már a csomagai mellett is volt. - Kellemes ünnepeket kívánok!
-Viszont neked is - szóltam vissza, de mire megfordultam volna, arra már hoppanált is.