A mi titkunk

Meglepetés

Hermione szemszöge

Egy hónapja már, hogy visszaérünk és minden úgy zajlik ahogy annak rendje szerint kellett .

Miután megkezdődött a tanítás már egy hét után elég is volt belőle . (nem nekem, hanem Malfoynak inkább ...) Tényleg igazat mondott Mr. Swott amikor azt jelentette ki, hogy készüljünk fel, mert ez egy nehéz fél év lesz számunkra, szó szerint számunkra . Végül is nekem nem nehéz, sőt imádtam , hogy állandóan tőlem kérték a beszámolókat , na meg a dolgozatokat és, hogy sokkal több dologra tanítanak most, pedig csak első éves vagyok. S, hogy még jobb legyen minden második nap délutánján külön órara is kell menjek. És miért? Ki tudja, de én nem bánom és a barátnőim sem.(asszem) De ami Dracot illeti,na igen ő szó szerint kiégett mind testileg, mind agyilag. Ő is ugyan úgy kell csináljon mindet ahogy én, de neki ez egy cseppet sem tetszett, így mikor már betelt a pohár nála ami tegnap volt s, hogy egyetlen professzor sem adott választ neki mikor rá kérdezett , akkor inkább elment az igazgatóhoz s számon kérte ezt az egészet. Természetesen én is vele mentem, hisz egyrészt kíváncsi voltam, hogy mi folyik itt körülöttünk, másrészt meg nem akartam azt, hogy Draco a Mungoba kerüljön idegösszeropanás véget vagy az Azkabanba valami hülyeség miatt . Mr. Swott csak annyit mondott végül is , hogy Mr. Kingsley kérése volt ez s, hogy többet ne kérdezünk erről, csak tegyük a dolgunkat továbbra is ahogy eddig tettünk s legyen ennyi elég is . Mihelyst Malfoy meghallotta a választ egyből elvonult egyenesen a szobánkba s írt egy eléggé hosszú (nagyon, de nagyon hosszú) levelet Kingsleynek amiben leírta a panaszát, de még azóta sem kapott választ így csak még jobban idegesíti ez az egész.

Október 23.

Péntek reggel van, a hét utolsó napja amit mindketten vártunk már Darcoval nagyon, de nagyon. (néha nekem is kell egy kis kikapcsolódás na ... ) Fél 7 volt még, a tanítás 8-kor kezdődött , szóval volt még másfél órám , így felkeltem s kinéztem az ablakon.

Napkelte volt éppen és egészen szép kilátást nyújtott ilyenkor a táj, az én ablakom egyenesen az akadémia mentén lévő erdőre nézett, ami telis - tele volt különböző növény fajtákkal. Az erdőből egyenesen egy kis patak áradt ami észak - kelet felé irányult .

Pár perc táj csodálás után, elmentem a fürdőbe, arcot és fogat mostam utána pedig felvettem a taláromat. A hajamat kiengedve hagytam természetes formájában vagyis göndören s feltettem magamra egy kis natúr sminket.(mint mindig)

Ezután kimentem a fürdőből s egyenesen a szobámba mentem, elvettem a könyveimet , jegyzeteimet és a gyógyítástanra készített dolgozatomat is , majd pedig kimentem a nappaliba s letettem az asztalra. Malfoy még nem volt felkelve, szóval ahogy eddig minden péntek reggel szoktam, úgy most is mentem, hogy szedjem fel az ágyból a mardekár hercegét .

-Draco ébren vagy? - tettem fel a nagy kérdést miközben benyitottam a szobájába. - Malfoy ideje felkelni, péntek van végre, szóval holnap szombat és ez az utolsó tanítási nap.
-Granger ha hazudni mersz nekem esküszöm, hogy kiváglak az ajtón - jelentette ki fél kómás fejjel s a naptára felé nézett, majd pedig rám. - Ezt most megúsztad, de még egy kicsit alszok csak 5 percet.
-Ne légy gyerekes Malfoy, nem hiszem el, hogy minden egyes reggel ezt kell eljátszanunk - válaszoltam unottan s a takarót leránottam róla.
-Granger miért vagy te ilyen jó kislány, egyszer az életben sem lehetne késni miattad az ég szerelmére már ! Te és a tökéletes időbeosztásod - jelentette ki még mindig kómásan s megfordult a másik felére, erre én oda mentem az ablakhoz s elhuztam a függönyt és a nap pont rá sütött egyenesen Draco arcára, mindig ezzel az egy technikával tudtam kiszedni az ágyból. - Annyira utálak- jelentette ki mérgesen s ezzel az állapottal ki is ment a szobából egyenesen a fürdőbe.
-Én is szeretlek Malfoy, oda lent találkozunk - jelentettem ki egy vigyor kíséretében, amire egy morgást kaptam válaszul, így nevetve és üdén mentem le a nagy teremben.