Who is the dominant? - Vkook [Befejezett]

8.rész

Jungkook szemszöge :

-Ha legyőzöl minket, megengedem, hogy beszélj vele! - vigyorgott rám.

-Ezt hogy érted? Mindannyiotokat egyszerre? - néztem rá végig a 10 alfán.

Namjoon nem válaszolt csak intett a fejével, hogy kövessem. Nem tudom miért, de gyomorgörcs kerülgetett, arra gondolva, hogy mit fog velem csinálni... De bármit megteszek Taehyungért! Namjoon a ház mögé vezetett, majd megállt egy ajtó előtt, mely a földbe volt építve. Azt felnyitva lépcsőkkel találtuk szembe magunkat. Namjoon határozottan indult lefelé, én pedig félve követtem. Nem mutathatom ki a félelmemet, hisz alfa vagyok a picsába már! Lent egy nagy szoba foglalt helyet. A szobában nem volt semmi sem, teljesen üres volt. Csupán a falakat és a padlot díszítették vér foltok és karmolás nyomok.

-Na mi van, megijedtél? - kérdezte gúnyosan.

Válaszként csak morogtam, majd kíváncsian néztem Namjoonra.

-Mikor kezdjük? - kérdeztem sóhajtva.

Minnél előbb tul akarok ezen esni. Namjoon csak felnevetett.

-Még nem fejeztem be! Nem csak verekednek kell.... Ha netalán te fennmaradsz, nem mehetsz csak úgy el! Magamévá teszlek, ha pedig veszítesz, nem csak én, hanem mindannyiunk megerőszakol majd téged, csakhogy érezzd milyen most Taehyungnak! - mondta dühösen.

A faszt fog ez megerőszakolni! Domináns vagyok, ebből soha nem fogok engedni! Ha valaki el is veszi a seggem szüzességét, az Taehyung lesz, nem ez a idióta!

-Semmi féle képpen nem fogsz te a seggem közelébe jönni! - mondta felháborodva.

-Azt majd meglátjuk, na ne húzzuk az időt! - mondta vigyorogva, majd átváltoztak.

Sóhajtva változtam én is át, majd néztem végig mindannyiukon. Támadó pózt vettem fel, majd vártam, hogy megtámadjanak. Elsőnek Namjoon ugrott nekem, de őt könnyen leszereltem, de nem számítottam arra, hogy még ketten nekem ugrana, ugyanabban a pillanatban. Fájdalmasan nyűszítettem fel, mikor az egyikük a nyakamba harapott. Az egyik farkas leszorított a földre, egy másik pedig mögém állva próbálta bepozicionálni magát. Dühösen dobtam le magamról a farkast, majd a mögöttem lévő farkas nyakába haraptam. Nyüszítve próbált elhúzódni, de én nem hagytam. Jó páran próbáltak leszedni róla, de én erősen tartottam a bőrét a számban. A farkamat szorosan nyomtam hozzá hasamhoz, hogy védeni tudjam magam a sok kanos seggfejtől. Namjoon oldalról nekem ugrott, s magával rántva engem elgurult a földön. A farkasnak akit folytogattam, kitéptem egy kis részt a nyakából. Morogva próbált nekem támadni, de kivédtem, így Namjoonnak ugrott.
Körbe álltak engem, s egyszerre ugrottak nekem. Mindenhol haraptak ahol csak tudtak. Összehúztam magam, s próbáltam védeni magam. Állkapcsomat összeszorítva tűrtem a fájdalmat. A farkamat probáltám elhúzni nyílásomtól, ám én erősen szorítottam oda. Az egyik farkas dühösen harapot farkamba, kitépve vele a szőrömet. A bundámat már mindenhol vér borította, de nem adtam fel. Namjoon előttem állt, s gúnyosan nézett szemeimbe. Morogva vicsorítottam rá, majd nagy lendületett vévve, rávetettem magam. Téptem, s haraptam ahol csak tudtam, remélve, hogy kifárasztom és nem lesz ereje felállni innen. Ám a többi farkas nekem ugorva leszedett Namjoonról, s ide-oda ráncigálni kezdtek engem. Morogva haraptam amelyikük közelebb volt hozzám. Nyüszítve próbáltam elfutni ellőlük, ám az eddig nagy terem most borzalmasan kicsinek bizonyult. Mindkét hátsó lábam megsérült, így sántítva próbáltam menekülni. Az egyik farkas a hátamra vetette magát, majd gurulgatni kezdtünk, miközben haraptuk és nyúztuk a másikat. Egyre nehezebben vettem levegőt, főleg miután az egyikük eltörte jobb oldalt pár bordámat. A sok idióta továbbra is próbált mögém kerülni, hogy belém vágodhassanak, de minden lehetőségüket hárítottam. Elfáradva ültem le hátsó lábaimra, miközben szemeztem velük.