Who is the dominant? - Vkook [Befejezett]

11.rész

Ch... Persze! Mindenki találja meg a lelkitársát, én meg csak egy kanos kiskutyát kapok.....

-Nem veheted el tőleeeem! - durcásan öleltem magamhoz Chant.

-Tae... - nevetett fel Chan.

-Te az enyém vaaagy! - hisztisen dobbantottam egyet a jobb lábammal.

-De te nem Kooknak vagy a mennyasszonya? - szólt közbe Baek.

-Na és?! - kérdeztem még mindég durcásan.

-Szoval... Ti együtt vagytok? - kérdezte csalódottan Baek.

-Nem, de attól még ő az enyém! - vágtam rá, időt sem adva Channek a megszólalásra.

-Akkor szingli vagy? - araszolt közelebb Baek.

-Na húzd vissza a segged oda ahol voltál! - morogtam rá.

Baek durcásan nézett rám, majd összefont kezekkel bámult engem. Rányújtottam a nyelvem, majd jobban bújtam Chanhez.

-Te is tudod, hogy ugyse tudsz közéjük állni! Nem érzed, hogy mennyire felerősödött mindkettőjüknek az illata? - jelent meg Namjoon az ajtóban.

Döbbenten szaglászni kezdtem, majd elég erősen megcsapott a liliom és a gyöngyvirág illata. Fintorogva húzódtam el Chantől. Alapjáraton imádom az illatát, hisz a liliom az egyik kedvenc virágom, de most majd' megfulladtam mellette. Baek kapott az alkalmon, s megragadta Chan kezét.

-Eljösz velem randizni? - kérdezte bociszemekkel.

Chan elpirulva bólintott mire Baek örömtáncot lejtett. Legalább is azt hiszem az a furcsa mozgás tánc akart lenni.

-Mit keresel itt? - fordultam Namjoon felé morcosan.

-Még mindég dühös vagy rám? - esett kétségbe.

-Majdnem megölted őt! - emeltem fel a hangom felháborodva.

-Szóval te akartad megölni Kookot?! - lépett hozzá dühösen Baek.

Szemei tűzpirosan izzodtak, s fejben legalább 100x megölte Namot.

-Ne merj kezet emelni rá! - léptem Nam elé, s Baekre morogtam.

Az én iriszeim kéken villogtak, s tele voltak dühvel.

-Miért véded? - háborodott fel.

-Hagyd abba.. - szólt rá Chan is.

-Lehet, hogy Jeon a hitvesem, de Namjoon a családom, szóval ne merj a közelébe menni. - hangom nyugodt volt, de egyben vészjósló.

-Nem kell megvédened, tudom, hogy messzire mentem, azzal amit tettem.... Csupán nagyon dühös voltam, attól ahogy hetekig néztem ahogy állomba sírod magad, vagy épp pánikrohamot kapsz álmodban! Végig hallgattam ahogy álmodvan sírva könyörögsz, hogy hagyja abba... - sírta el magát, miközben remegni kezdett az idegtől.

-Megértelek, én is ugyanezt tettem volna a helyedben. - sóhajtottam. - De az én dolgom lett volna bosszút állni, nem a tiéd! - hajtottam le a fejem.

-Bocsáss meg! - ölelt magához. - Jeontól nem fogok bocsánatot kérni azért mert megvertem, de azért igen, hogy hagytam, hogy a többi alfa majdnem megölje..Tudom,hogy túl lőttem a célon... . - suttogta a füllembe.

Bólintottam, majd szorosan magamhoz öleltem.

-A házasság azonban meg lesz tartva, mivel a falkáinknak előnyös lesz! - sóhajtottam.