Who is the dominant? - Vkook [Befejezett]

12.rész

Végül sikerült lenyugtatnunk Jin hyungot, de még mindég szúrósan néz Namjoonnak. Kissé vicces a helyzet, próbálom nem elnevetni magam, de nehezen megy. Most is itt ülünk a nappaliban, nekem és Jeonnak pedig közéjük kellett ülnünk, hogy ne ugorjon Namjoonnak Jin hyung.

-Az esküvővel kapcsolatban még nincsenek tervek igaz? - kérdezte Namjoon felém fordulva.

-Még nincs! Nem bízom Jeonban, szóval addig amíg meg nem bízok benne, ne tervezzünk semmit! - bólintottam.

-Én se bízok
Kimben! - morogta Jin hyung.

-Ez hogy jön ide? - kérdezte Namjoon.

-Csak elakartam mondani! - vágta rá keresztbe tett kezekkel, majd oldalra fordult grimaszolva.

Namjoon frusztráltan sóhajtott, majd vállamra hajtotta fejét. Mosolyogva simigattam meg haját, s fogtam meg kezét. Láttam Jeonon, és Jin hyungon is, hogy zavarja őket, szóval úgy döntöttem, hogy szivatom őket egy kicsit.

-Hyung..- löktem meg kicsit vállammal. - Alszol ma velem? - kérdeztem vigyorogva. - Szivassuk őket! - mondtam elmémmel neki.

Namjoon ördögien elmosolyodott, majd hevesen bólogatni kezdett.

-Jolvan, de csak ha együtt fürdünk! - fogta meg kezem, s már húzni is kezdett kifelé.

-Álljatok meg! - kiáltotta Jeon.

Elénk szaladt, majd engem magához rántott.

-Nem aludhattok együtt, és főleg nem fürödhettek együtt! - morogta felháborodva.

-Miért? Ez nem az első alkalmunk lenne, plusz tettünk már többet is ennél! - kuncogtam.

-Hogy mi?! - sikított fel elsápadva. - Mikor?! - kérdezte dühösen.

-Nem tök mindegy? Akkor még nem voltatok házasok, és még most sem vagytok! - húzott magához Namjoon.

-Pontosan, szóval mi megyünk is! - vigyorogtam Jeonra, majd elkezdtünk haza indulni, miközben próbáltuk visszatartani a nevetésünket.

Hátra pillantva megláttam Jeont, ahogy tátott szájjal nézz utánunk, majd mikor észhez tért, utánunk kezdett szaladni. Namjoonnal egymásra néztünk, majd gyorsan szaladni kezdtünk két irányba. Össze-vissza szaladgáltunk, miközben Jeon mindkettőnket el akart kapni. Jin hyung csak felháborodva állt a ház előtt, majd beszaladt a házba. Megbántottam? Nem akarom, hogy csalódott legyen... Ám elképzelésem nem volt helyes, ugyanis Jin hyung visszatért a serpenyőjével.

-Hogy mered szétszakítani a gyermekeimet?! - kiáltotta, s kergetni kezdete Namjoont.

Jeonnal egyszerre álltunk meg, s kezdtük el figyelni őket.

-Szerinted ki fog nyerni? - nézett rám Jeon nevetve.

-Kétségtelenül Jin hyung! - vágtam rá habozás nélkül.

Mindketten felnevettünk, majd leültünk a földre, s őket kezdtük el figyelni.

-Öhm...- kúszott közelebb hozzám Jeon. - Tényleg lefeküdtetek? - kérdezte olyan arccal, hogy megdobbant a szivem.

Szegény nagyon kétségbe lehet esve.

-Kitudja....- rántottam vállat.

Jeon rátra lökött engem, így elterültem a földön, ő pedig felém mászva lefogta kezeimet.

-Hazudsz! - mondta, ám hangja bizonytalan volt.

-Honnan veszed ezt? - vontam fel egyik szemöldököm. - Ugye nem hiszed, hogy szűz vagyok? - kérdeztem vigyorogva, ám mosolyom pár másodperc után eltünt. - Neked hála, sehol sem vagyok már az.... - morogtam, majd lelöktem magamról.

-Sajnálom.....Könyörgöm bocsáss meg! - nézett rám kérlelően.

-Ez nem olyan könnyű.... - sóhajtottam.

-Mond mit tegyek, hogy megbocsáss? - kérdezte reménytelenül.

-Nem tudom... - ráztam meg fejem.

-Mondj bármit! Megteszem akármit kérsz tőlem! - fogta meg kezem, s kétségbeesetten nézett szemeimbe.

-De nem tudom... Nem tudom, mivel tehetnéd jovvá! - sóhajtottam.

-Nekhem van egyh öth-letem! - lihegte Jin hyung. - Csahk egy pillanath.... - ült le mellénk.

-Megh menekeülhtem? - ért hozzánk Namjoon hulla fáradtan.

-Csak egy pillanat, és aztán kinyírlak! - emelte fel mutatóujját Jin hyung . - Egyszer már megígérted Taenek, hogy nem érsz hozzá, de elbuktad. Igérd meg újra, csak most 2 hétig nem teheted, ha sikerül Taenek meg kell bocsátania! - magyarázta miközben kezében lengette a serpenyőjét.

-Hmm.. Jól van! - egyeztem bele.

Ugyse fog menni neki, szóval nem aggódom.

-Rendben! - bólintott Jeon.

-Egy picit se érhetsz hozzám! - figyelmeztettem. - Hah... Kifáradtam, menjünk fürdeni! - kaptam le magamról a felsőket, mire Jeon rögtön vigyázba vágta magát, s már nyúlt volna felém, de rájött, hogy nem teheti.

Vigyorogva indultam a forrás felé, miközben szinte ráztam a fenekem. Tudom, hogy jó seggem van, szóval nehezen fogja tudni visszafogni magát. Most direkt nem változom farkassá, hanem maradok ember, és úgy fogok meztelenül fürdeni. Nem fogja kibirni, hogy ne érjen hozzám. Amilyen kanos állat, tuti fogdosni fog. Miután teljesen levetkőztem, bemásztam a vízbe, s uszkálni kezdtem . Jeonra nézve, majdnem elnevettem magam. Szemei tűzpirosan izzodtak, és biztos vagyok abban, h a fejében minimum 10x megerőszakolt. Namjoon bejött a vizbe, s fogocskázni kezdtünk. Végül csatlakozott hozzánk Jin hyung is, Jeon pedig elviharzott. Namjoonnal pacsiztunk, mire Jin hyung mindent tudóan nézett ránk.

-Ezt akartátok elérni? - kérdezte felvont szemöldökkel.

-Mi csak szivatni akarjuk!- vigyorogtam rá

-Szóval... Minden amit mondtatok, csak azért volt, hogy őt szivassátok? - kérdezte reménykedve.

Bólogatni kezdtünk, mire megkönnyebbülve sóhajtott.

-Szóval nem gond ha megfolytom igaz? - nézett rám boldogan, miközben Namjoonra mutatott.

-De gond! - vágta rá Namjoon, majd mögém bújt.

-Ez rajtatok múlik! - mondtam, majd leereszkedtem a vízbe, s távolabb usztam.

Vajon most mit csinálhat Jeon? Kibirja majd azt a 2 hetet? Áh... Tuti, h nem. Élvezet lesz nézni a csalódott arcát!

Remélem tetszett! Köszönöm, hogy elolvastad!💜❤️
Bynie