Solus - I Know What You Did Last Summer

25

Sokáig vívódtam, hogy posztoljam-e ezt a fejezetet, így ahogy van; hogy efféle tetőpontot akarok-e, de végül ezt láttam ésszerűnek. Kérlek, vigyázzatok a másikra, figyeljetek oda, hogy mit mondtok, mit tesztek vagy mit nem tesztek meg vele. És soha ne féljetek segítséget kérni. 

"A világ egy jobb hely - veled együtt."

 §

A bálra bár Damiennel mentem, megbeszéltük, hogy csak a suliban találkozunk. Azt mondta, hogy van egy kis elintézni valója előtte, így egyedül mentem, vagyis hát Kaitlynnel.

Aznap este megállta a tükör előtt. Hajam laza hullámokban omlott a vállaimra. A ruhám törtfehér volt, s a vádlim közepéig ért. Csillámló tüllel díszített szoknyarész könnyedén vett körül, s a felső rész szorosan ölelte körbe a törzsem. 

Magassarkúmban táncikáltam a tükör előtt, míg Kaitlyn egy újabb réteg highlightert vitt fel az arcára. Neki földig érő sötétkék selyem ruhája volt, és őszintén, illet hozzá. Vigyorogva nézett miközben zenét váltott, s csináltunk pár selfiet, s már el is küldtük Snapen. 

Théa hamar válaszolt rá, s nevetve mutatta oda a telefont nekem Kaitlyn. 

- Mondtam, hogy együtt vannak. - Sarah vörös slip dressben, s tipikus nyugodt tekintetével állt Théa mögött, s a kisebb lányt ölelte át hátulról. Théa arca ragyogott az örömtől, és vigyorogva mutatta a peace jelet a kamerának. 

- Duh... - forgattam a szemem, de örültem, hogy mostmár offical volt a kettejük kapcsolata. 

Lesimítottam a ruhámon, majd a telefonomat a táskámba csúsztattam. Kaitlynnel készen álltunk, így lesétáltunk a földszintre, ahol anyám fényképezővel a kezében állt, és millió meg egy képet készített rólunk. 

- Anya, elég lesz... 

- Nem, Christopher azt kérte, hogy rengeteget készítsünk, csakhogy helyette is idegesítőek legyünk. - mondta apám, miközben feltartotta a mutató ujját. 

- Gyönyörűek vagytok lányok. - mosolygott ránk anya a kamera mögül, majd újabb képeket készített. 

- Najó, elég, gyere Kaitlyn, menjünk. - kaptam fel a kocsikulcsom. 

- Nem visztek kabátot? - nézett rám aggodalmasan az anyám. 

- Nem, majd közel állok a bejárathoz. Ne aggódj. - mondtam, s kisétáltam a garázsba. 

- Érezzétek jól magatokat. 

- Köszönjük, Mrs. Coldstone, viszlát!- integetett Kaitlyn, én pedig legurultam az útra. Még dudáltam kettőt, majd már el is indultunk. 

Kaitlynnel izgatottan beszélgettünk, és nevetgéltünk, hogy mennyire király lesz az este. Kicsit sajnáltam, hogy a hős detektívével nem tud találkozni, de próbáltam azzal vígasztali, hogy Jacob ott lesz. Persze, hogy egy csúnya nézést kaptam. 

A sulinál leparkoltam, s kiszálltunk a kocsimból, majd a táskámba dobtam a kulcsot. December vége fele jártunk, persze, hogy kellet volna egy kabát, de így Kaitlyn és én  a lehető leggyorsabban átvágtunk a parkolón, s besiettünk a tornaterembe, ahol kicsit melegebb volt.

A terem gyönyörű volt, igazán télies. Mindent ezüst és világoskék fények világítottak be. Rengeteg üvegkristályt használtak a díszítők, így úgy nézett ki az egész hely, mint a Téli-csodaország. Egy színpad is fel volt állítva a terem egyik rövidebb oldalába, ahol egyrészt a zenét keverték, másrészt a királynő és a király koronája is oda volt kiállítva.