Solus - I Know What You Did Last Summer

14

Nyugodt napok

Hétfőn a világot kizárva sétáltam be a suliba. Végre jó volt a kocsim így nem kellett buszoznom, azonban a kémia dolgozat miatt borzasztóan paráztam. A kémia terembe belépve, azonban sehol sem láttam Damient, ami azt illeti egy kosarast sem láttam.

Leültem a helyemre, majd a füzetemet lapozgatva igyekeztem még minden utolsó tudást beszippantani a fejembe.

- Jó reggelt, gyerekek. - lépett be a tanár a terembe, én pedig autómatikusan eltettem a cuccaimat, azonban a telefonomon még felvillant egy értesítés. Damien Cole snapet küldött neked. Már nem volt időm megnézni, de egy kicsit jó érzéssel töltött el, hogy láttam a nevét a dolgozat előtt.

A dupla kémiáról kijövet lecsekkoltam, hogy mit küldött. Csak egy kép a buszablakból fotózva, Hunterville fele tartó fenyvesekkel, s a szöveg a képen 'Good luck'. Elmosolyodtam, majd eltettem a telefonom, és elindultam a következő órámra.

Ahogy a hét haladt előre egy-két dolgora rájöttem. Egyrészt, hogy Damiennek nem sikerült pénteken elrejteni, hogy velem volt az étteremben, s emiatt pletykák kezdtek el keringeni. Másrészt, a kosarasokat kivették egy hétre, mivel edzőtáborba mentek a hegyekbe. Egyik sem volt túl jó hír, de nem tudtam vele mit kezdeni.

Liv egész héten gyilkos pillantásokat küldött felém, de nem támadt és ez aggodalommal töltött el. Nem szerettem volna, ha egyszer a felgyülemlett érzelmeit rámborítaná egy instabil pillanatában.

Mindenesetre, csütörtökig semmi atrocitás sem ért. És aznap nagyon jó napom volt, mivel visszaosztották a kémia dolgozatot, és max pontot kaptam rá! Egy ideig vitatkoztam magammal, hogy küldjek-e Damiennek egy snapet a dolgozatomról, de végül úgy döntöttem, hogy felesleges.

Dráma után ottmaradtam a teremben, s vártam, hogy Théa megérkezzen. Ms. Holly megengedte nekünk, hogy ott gyakoroljuk a táncot, mely nagyon jól jött, mivel az előadás is oda volt tervezve.

Épp nyújtottam, amikor Théa visszaért. A rendes próba előtt másfél órával voltunk, mivel meg akarta tanítani nekem a táncokat kb, hogy utána én is tudjam, hogy mit kell tanítani a többieknek.

- Igazán hálás vagyok, hogy hajlnadó vagy segíteni. - mondta mosolyogva, ahogy ledobta a táskáját.

- Szóra sem érdemes. - feleltem, ahogy felálltam, és a lábfejemet kezdtem melegíteni, majd vele együtt a színpad elé sétáltam. Théa elkezdett mutogatni a színpad fele, hogy milyen beosztásokra gondolt, majd áttért a cselekményre.

- Oké, szóval 5 jelenet van, összesen 6/7 perc az előadás. Az első, hogy itt állok középen. - sietett fel a színpadra. - Arra gondoltam, hogy marionett bábuként mozgom, tőlem jobbra a vöröses színben mozog a masculin, aki vad, nyers kicsit toxikus, és eleinte felé indulok. - mutatta be a mozdulatokat, és a lépéseket, miközben mini hangszórójáról szólt a zenedoboz jellegzetes, kissé creepy hangja. - Azonban, mielőtt elérném a kék fényben baloldalon belibeg a feminin, aki könnyed, kedves, tiszta. Kíváncsian elindulok fele, azonban bevágtat a nagy tömeg szürke egyenruhában, és elterel tőle, majd a masculin kezébe lök. És ez az első jelenet, mely azzal zárul, hogy az egész színpad vörösbe vált. Végig mozgást szeretnék. A masculin George lesz, ő már tudja a részét, de még finomítani kell rajta, a feminint Sarah vállalta be.

- Sarah? - néztem fel rá meglepetten,

- Aha, azt mondta, hogy ismered, együtt vagytok francián, nem?

- De, csak meglepett, hogy ő is részt vesz ebben. - álltam fel, és felsétáltam Théa mellé, és elkezdtünk dolgozni a feminin táncán, mely könnyed, a zenétől független. Légies, szinte angyali.