Solus - I Know What You Did Last Summer

16

Trick or treat

Másnap fáradtan sétáltam be a suliba. Alig aludtam valamit, és élni sem volt kedvem. Sötét farmeromban és fekete kapucnis pulcsiban mászkáltam. Szemeim alatt fekete karikák húzódtak, és egész nap asítoztam.

Damient egész nap nem láttam, mely jó volt. Így nem kellett rá koncentrálnom, azonban rajzon azon kaptam magam, hogy az ő arcát vésem a papírba. Természetesen, amikor erre rádöbbentem kitéptem a lapot, és összegyűrtem. El kellett felejtenem.

Kicsöngetést követően összefutottam Théaval, aki arról kérdezett, hogy nincs-e kedvem a színjátszósokkal együtt menni a pénteki Halloween buliba, azonba nemet mondtam Zoéra hivatkozva.

- Ó, nem is tudtam, hogy babysitter-kedésben utazol.

- Néha megkérnek rá a családunk barátai. - vontam meg a vállam, és a tesi cuccomat kerestem a boxomban. Időközben Sarah is csatlakozott hozzánk.

- Sziasztok! Csütörtökön hánykor van a próba? - kérdezte, ahogy lefékezett mellettünk.

- Négytől van, miért? - néztem rá érdeklődve.

- Uh, lehet kicsit kések majd, de sietek. - vakarta a nyakát.

- Csak nyugodtan, valószínűleg úgyis főleg a társadalommal fogunk foglalkozni. - felelte neki nyugodt mosollyal az arcán Théa.

- Cool, akkor csütörtökön! - intett és már rohant is tovább.

- Mindig rohan. - csuktam be az ajtóm.

- Nagyon sok órát vett fel, hogy sikerüljön a felvételije a művészeti suliba, így alig van szabad perce. - mondta Théa, ahogy elindultunk a tesi terem fele.

- Nem is tudtam, hogy oda akar menni. - képedtem el.

- Nem sokan tudják. Szerintem az állítólagos barátai sem sejtik. - vágott egy grimaszt a lány.

Ahogy haladtunk összetalálkoztunk Emily-Caleb párossal, akikre termésetesen rá sem néztem, nehogy újabb gyűlölet tömeget vonjak magamra. Théa persze furcsálta a reakcióm.

- Azt hittem, hogy Emily meg Caleb a barátiköröd tagjai. Nem szoktatok köszönni? - nézett rám értetlenül a lány.

- Nem igazán vagyunk már barátok, az az igazság. - néztem egyenesen előre.

- Hogyhogy? - kérdezte őszinte meglepettséggel, s ez engem is meglepett. Érdeklődve néztem rá.

- Nem hallottad a pletykákat?

- Általában olyan baráti körben mozgok, ami nem pletykál... De egy-két dolgot hallottam a Te ügyedről. Azt hittem már megbeszéltétek. - húzta a száját. Nem tudtam eldönteni, hogy naiv volt, vagy csak nem ismerte a teljes storyt. Oké, senki sem ismerte a teljes storyt, de azért ez fura volt.

- Ne haragudj, nem szeretnék erről beszélni. Már annak is örültem, hogy nyiltan senki sem utál...

- Ó sajnálom.

Halvány mosolyt küldtem Théanak, és elköszöntünk egymástól, mivel neki más órája volt.

Tesin röplabdáztunk, s mint mondtam, nem voltam jó labdajátékokban. Sőt, borzalmas voltam. A talajtorna, a gimnasztika ment, de hogy normálisan megüssem azt az átkozott röplabdát, valahogy sohasem sikerült.

Emily bezzeg elemében volt. Ez volt a kedvenc sportja, így ilyenkor ragyogott. Mikor azonban harmadjára csapódott az arcomba a labda megkérdeztem Ms. Hilfigert, hogy nem mehetnék-e ki inkább futni. Ennél még a futás is jobb.