Baszódj meg Tanár úr! (Levi X Reader) /tanár x diák/ Befejezett

10.

Mire véget ért a suli, gyorsan össze írtam mit is kell vennem annak az eszelősnek. Elrohantam a gyógyszertárba egy két gyógyszerért, meg vettem gyógyteákat is. Utána haza vettem az irányt, a táskám levágtam otthon, majd átmentem a tanár úrhoz.
A házban elég meleg volt, ami kissé fülledté tette a levegőt. Ahogy besétáltam, megláttam ahogy éppen megint valami papírokkal baszakszik. Nem hiszem el, egy pillanatra sem tud lepihenni..

-Menjen feküdjön le, vagy leöntöm teával. - mondtam szúrósan, majd elmentem tölteni egy pohár vizet.

Kikaptam egy szem láz csillapítót, meg fájdalom csökkentőt és vissza indultam vele a hálóba. Mire beértem, még nem feküdt le, csak az ágyon ült, de legalább nem azokat a hülye papírokat bújta.

-Tessék ezeket vegye be. - nyomtam a kezébe a vizet és a gyógyszereket.

-Oh, és zöld vagy fekete tea? - kérdeztem még vissza fordulva az ajtóból.

-Zöld. - válaszolta két korty víz között.

Csak bólintottam, majd kimentem a konyhába és öntöttem vizet a vízforralóba, majd elindultam haza megkeresni a lázmérőm. Sajnos Hanji felvilágosított, hogy a tanár úrnak nincs semmi ilyesmije, mivel nem nagyon szokott beteg lenni. Bár nem hiszem, hogy ez elég nyomós ok arra, hogy ne legyenek gyógyszerei meg hasonlók. Gyorsan meg is találtam a kopott zöld komódom alsó fiókjába, majd mentem is vissza. Kikapcsoltam a vízforralót, majd elindultam a lázmérővel Ackermanhoz.

-Tessék, mérje meg a lázát, aztán hozok teát. - mondtam majd leraktam a lázmérőt az ágyára.

Kint halásztam a szekrényből egy bögrét, majd bele dobtam a filtert, és feltöltöttem forró vízzel a harmadáig. Megvártam míg kiázik a tea, majd bele öntöttem egy kis hideg vizet, hogy iható hőmérsékletű legyen. Becammogtam ezzel is a hálóba, majd leraktam az ágy mellett lévő kis szekrényre.

-Mennyi? - mutattam a már félre tett lázmérőre.

-39,8. - válaszolt unottan, majd elvette a teáját.

-Ahogy gondoltam - mondtam sóhajtva - Csak pihenjen a gyógyszer majd hatni fog, ha bármi kell csörgessen meg.

Volt egy rossz sejtésem, hogy amint elmegyek vissza ül dolgozni, ezért csak tettettem, hogy kimegyek a lakásból, aztán kis idő elteltével vissza sétáltam a szobájába. Sajnos nem tévedtem, két perc sem telt el, de már nem volt az ágyba.

-Így nem fog meggyógyulni. - mondtam kissé feszülten.

-Meg leszek. - válaszolta unottan.

Nekem asszem itt pattant el a húr, megfogtam és össze szedtem az összes papírját a laptopjával együtt, és kivittem a szobából. Dühösen vissza battyogtam, majd szavaimmal az ágyba kényszerítettem. Mivel nem hajlandó kipihenni magát, itt kell csőszködnöm mint egy gyereket. Át szaladtam a tancuccaimért, és amíg pihent megírtam a mai leckéket, meg össze raktam a Hanji óráin szerzett infókat. Mire kész lettem már aludt, ezért nyugodtan elpakoltam és befeküdtem a kinti fotelba. Még fürödnöm is kellett volna, de túl fáradt voltam hozzá este. Reggel haza szaladtam lefürdeni, majd elindultam a suliba. Nem szeretem a szerdákat, nincs elég messze a hétfőtől, hogy elég jó legyen, ja meg mindig akkor jön az elmebeteg gondnokunk, na azt ne tudd meg. Tehát egy hetvenes csávó, aki mindig hal szagot áraszt és az összes munkáját diákokkal végezteti el. Elvileg régen tökre normális volt, de miután meghalt a felesége bekattant, Erwin bának meg nincs szíve kidobni. Szerencsére sikerült úgy bejutnom a termünkbe, hogy megúsztam egy a kellemetlen találkozást vele. Sikerült végül ma írnom egy ötöst bioszból, és amúgy talán egész kellemes is lett volna ez a nap, ha Eren nem jön át minden szünetben csapatostul baszogatni. Mert hát nyilván nekik se lehet jobb dolguk mint engem fárasztani a hülyeségeikkel. Vajon miért vagyok ilyen lehetetlen alakokkal megáldva.. Suli után beugrottam a tanár úrhoz megnézni hogy van, meglepetésemre szinte nem is látszott rajta, hogy tegnap mennyire dögrováson volt. Utána elmentem melózni, szerencsémre nem voltak sokan, így tudtam tanulni is. Este még be akartam nézni Ackermanhoz, de inkább meggondoltam magam, már úgy is elég jól volt. Amúgy sem szabad elfelejtenem, hogy jobban teszem ha kerülöm. Csütörtökön már jött is tanítani, és tényleg úgy nézett ki mint akinek kutya baja, így nem is aggódtam miatta. Ma elég hosszú sor szokott állni a büfésnél ebéd szünetben, mivel a legtöbb osztálynak csak öt órája van, így nem halasztják tovább az evést. Ez ma engem szerencsére nem érint, hiszen hoztam magammal kaját otthonról. Amúgy is eléggé szarul érzem magam, émelygek egész nap mint valami szerencsétlen. Leültem a sulink nagy udvarában lévő eldugott padra, majd elkezdtem falatozni. Tényleg szarul voltam, ezért nem nagyon tudtam enni. Bár arra nem számítottam, hogy mások is ismerik ezt a helyet, mert egyébként nem nagyon járnak ide.