Tehát ja, a fejemben lévő helyzet rosszabb volt mint Németországé 1945-ben. De valamit be kell vallanom, annyira nem haragudtam Erenre. Hogy is mondjam, kicsit olyan érzésem lett tőle, mintha Levi képébe tapostam volna ahogy ő az enyémbe. Oké nyilván ez egy kétoldalú dolog, én is mondhattam dolgokat amik fájtak neki. De valahogy nem akartam a szentet játszani, Bár csak véletlenül jött ki ez a helyzet, és jobban bántam mint amennyire most gondoljátok. Na meg Eren, vele sem akarom elhitetni hogy bármi lehet köztünk, akármi is van én Levit szeretem, akkor is ha éppen nem úgy tűnik. Nos, miután letisztáztuk ezt, térjünk is át a nap kellemesebb részeire, ugyanis nincs kedvem több érthetetlen érzést fejtegetni. Tehát jelen pillanatban Levi kocsijába ülünk, hátul Armin, én és valami harmadéves srác. Elől Levi mellett Eren ül, aki azt hiszem nagyon is kínlódhat ott. Amúgy ezt a srácot valami Josephnek hívják, a neve ellenére Japán és tökre jó fej. Azt hiszem baromkodásban ő is otthon van. El is mondanám, hogy miből következtettem ki, tehát nagyban ülünk hátul, kínos csend meg ilyenek. Erre a gyerek fogja magát, beteszi azt a nagy mém számot, a hello darkness my old friended, és felbassza jó magas hangerőre. Aztán meg vagy egy órán keresztül énekeltük a már egész popkultúra által rongyá hallgatott számokat. Igen, biztos kellemes lehetett a többieknek, vagyis a többiek alatt Levit értem mert mindenki más beszállt a kornyikálásba.
-Tanár úr, maga is énekeljen már valamit. - mondta Joseph nevetve a morcosan vezető Levinek.
-Inkább kihagynám. - válaszolta közönyösen.
-Tényleg tanár úr, énekeljen már valamit, én is kíváncsi vagyok. - mondta Eren vidáman, talán túl vidáman.
-Rendezzünk egy versenyt, hogy ki tud több hangot kiénekelni. - mondtam előre hajolva a középső ülésről.
-És a nyertes lophat egy csókot a mi drága Yukitol. - jelentette ki drámaian Joseph.
-Az nem fog menni, együtt vannak Erennel. - mondta Armin zavartan.
-Bocsánat Armin, de csak viccnek szántuk. - fordult hátra Eren.
-Várj akkor ti? - kérdezte zavarodottan a kis szőke.
-Dehogy, nincs köztünk semmi. - mondtam kínosan nevetve, mivel Levi is a társaság része volt.
-De akkor mi volt az reggel? - kérdezte nyugtalanul.
-Valaki megbántotta Yukit - mondta Eren Levire pillantva -én meg csak megnyugtattam. - fejezte be kissé komolyra vett hangsúllyal.
-Jól van srácok, inkább hagyjuk ezt. - próbáltam kilábalni a kínos helyzetből.
-Bunkók vagytok, mondta Armin duzzogva.
-Bocsi na, de olyan viccesen reagáltál. - mondta Eren nevetve.
-Akkor semmi akadálya a versenynek - mondta vidáman Joseph - szálljon csak be tanár úr is, nem köpjük be ha nyer. - fejezte be kajánul.
-Várjatok, nem kéne engem is megkérdezni. - szakítottam meg a hangulatot.
-A közgyűlés már döntött sorsodról. - válaszolta Armin nevetve.
-Jólvan beszállok szarosok, de ha szét alázlak titeket az nem az én hibám lesz. - mondta egészen vidáman ami kicsit meglepett.
-Huu de lazaaa. - mondta Eren derűsen.
-Rendben, de ha én nyerek mi lesz? - néztem kérdőn a srácokra.
-Akkor választhatsz közülünk. - mondta Joseph röhögve.
-Jól van, jól van, mit énekeljünk? - kérdezte Armin kedélyesen.
YOU ARE READING
Baszódj meg Tanár úr! (Levi X Reader) /tanár x diák/ Befejezett
FanfictionYuki egy magának való lány, akit véletlenül hoz össze a sors szeszélyes tanárával, Levi Ackermannal. Ez a két magányos farkas bonyolult kapcsolatba kerül egymással, ami teljesen felforgatja kettejük átlagos minden napjait. *Figyelmeztetés: -Káromkod...