Baszódj meg Tanár úr! (Levi X Reader) /tanár x diák/ Befejezett

15.

Mintha a vissza vezető út sokkal hosszabb lett volna mint odafelé, biztos nyomott a lanton hogy kibaszottúl fáztam. Valahogy úgy érzem minden rendben lesz, még ha nem is lenne helyes most ezt gondolnom, én így éreztem. Miután vissza értünk berohantam megfürdeni és átöltözni a fürdőbe. Hamar végeztem, majd tetőtől talpig bebugyolálva iszogattam a kakaóm a nagy nappaliba. Eren huppant le mellém, majd kedvesen rám mosolygott.

-Tudom hogy hallottatok mindent. - mondtam kissé nyomottan.

-Biztosan rendbe fog jönni az anyukád. -mondta majd gyengéden végig simított vállamon.

-Igen, rendbe. - válaszoltam rezzenéstelen arccal.

-És nem csak anyukád, a tanár úrral kapcsolatos dolgok is. - mondta egy fokkal halkabban.

-Valahogy úgy érzem minél közelebb engedem, annál többet veszíthetek. - mondtam higgadtan.

-De szereted. - mondta az ujjaival játszva.

-Talán, lehet ez nem is szerelem. - mondtam két korty kakaó között.

-Őrült vagy Yuki, teljesen. - mondta játékosan.

-Bagoly mondja. - válaszoltam, majd kihörpintettem az utolsó korty kakaót is a bögréből.

-Eren, gyere már. - kiabált ki a hálóból Jospeh.

-Jövööök. - válaszolt hangosan, majd egy amolyan "semmi baj nem lesz" mosollyal ott hagyott.

Bekapcsoltam a tv.-ét, éppen Tom és Jarry ment rajta. Gyereknek nagyon szerettem ezt a mesét, és ez azóta se változott sokat.

-Tom és Jarry? - kérdezte a mögöttem lévő háttámlának támaszkodva Levi.

-Aha. - válaszoltam lezseren.

Utána csak egy amolyan kellemes csend állt be. Én néztem a mesét, néha elnevettem magam egy-egy viccesebb jelenet láttán, ő meg, hát mit tudom én, mögöttem volt. Egy rövid rész után be is vágtak egy reklámot, ami tönkre tette a kedves pillanatokat. Szuper, mindig is kíváncsi voltam mit kéne vennem ha hüvely gombám lenne, de talán a lábszag eltüntetése jobban érdekel. Sosem értettem ezeket a reklámokat, az amúgy is kínos és tabu dolgokat bebaszni a közmédiába, miért? Ha úgy hozza a sors, valszeg bessunyogsz a gyógyszertárba és megveszed, de biztos nem azt fogod mondani hogy, igen igen azt akarom amit abban a reklámban láttam. Tehát ez akkora nagy faszság. Mivel nem volt kedvem tovább a random szar hirdetéseket bámulni, hanyatt vágtam magam a fotelben, így szembe kerülve Levivel. Rá volt döntve a feje kezére, és szemei csukva voltak. Nem hiszem hogy aludt, inkább csak pihent vagy ilyesmi. Nem sokszor tudom az arcát bámulni, ha nyitva van a szeme szinte kényszeresen kapom el róla a tekintetem. Igazából kedves arca van, inkább a kisugárzása teszi őt néha ijesztővé, meg persze az hogy mindig olyan szúrósan néz. Tényleg talán arra hasonlít a legjobban a tekintete ha mindig éppen a legféltettebb titkaidat tárná fel. De ilyenkor más, sokkal védtelenebbnek tűnik, mintha teljesen más ember lenne. Annyira belefeledkeztem a bámulásába, hogy észre sem vettem hogy kinyitotta fáradt szemeit. Nem néztem el, inkább csak vártam hogy megszólaljon. De nem mondott semmit, egyszerűen csak néztük egymást és ennyi.

-Ha fáradt vagy le kéne feküdnöd. - mondtam le nem véve róla tekintetem.

-Én vagyok a felügyelő tanár, nem feküdhetek le a nap közepén, egyébként se vagyok fáradt. - mondta unottan.

-Aha. - válaszoltam nyugodtan.

Arra gondoltam, hogy vajon mitől is változhatna meg a mimikája. De tényleg, nagyon kíváncsi lettem, ezért elkezdtem ilyen hülye arcokat vágni. Az egyetlen amit elértem az egy kérdő tekintet volt, ami engem bámult.