Fuck my life /H.S./ Fanfiction!

3. Cole

Magamhoz húzom, majd alsólyához nyúlok, amit el kezdek le húzni róla...

______________________________________________________________

***
Reggel, alig bírom ki nyitni, fel dagadt szemeimet. A sok sírástól dagadhatott fel, és valószínűleg a fejem is, attól görcsöl...na meg a piától. Nagy nehezen, sikerül ki nyitnom szemeim, amit meg is dörzsölök, hogy tisztábban láthassak. Cole, mellkasomon fekszik, ami...hát igen...meztelen. Ahogy az egész testem, na meg az övé is.

Egyik keze átöleli hasam, amíg a másik, maga alatt pihen.
Nagy mosolyra húzódik szám, a látványtól, majd beletúrok a hajába. Hirtelen, rám kaplya tekintetét, amitől meg ilyedek.

-te már ébren vagy? - nézek rá, mosolyogva.

-igen, már egy órája, csak téged ölelgetlek, és ki élvezem amíg, meztelen vagy. - Néz rám perverz mosolyával, amire én, el nevetem magam.

-hát, sokszor voltam már meztelen, nálad. - nevetek még mindig.

-tudom, de mindig ki kell élveznem.
Főleg, ezeket a perceket, amikor reggel melletted ébredek. Ez nagyon ritka, mert reggel, mindig el tűnsz . - biggyezti le, a száját.

-tudod hogy a húgom, otthon vár rám. Azért tűnök el mindig. - mosolygok, majd a karját el kezdem cirógatni, Ő pedig vissza teszi fejét, mellkasomra.

-tudom, de ott a Babysitter, az vigyáz a húgodra. - monda kacéran.

-ja, csak hogy, ha nem érek oda reggel, akkor a drága testvérem... - nem hagyja, hogy be fejezzem a mondatom, mert közbe vág.

-akit én nagyon szeretek. - teszi hozzá Cole, miközben feltartja mutatóujját.

-igen, akit nagyon szeretsz. - nevettem el magam. - az meg őrül, és mindenféle hülyeséget csinál. Azt hiszi, el hagyom ahogy a szüleink tették velünk. - sóhajtok egy nagyot.

-igen, tudom. Sajnálom. - nyom egy puszit a mellkasomra, majd egyre többet, és egyre fentebb halad, amin én csak nevetek, és próbálom el tolni magamtól, de ő nem hagyja abba.

Végig halad a nyakamon, és meg csókol. Viszonzom lágy csókját, majd el szakadok tőle, ki bújok alóla, és fel veszem ruháim, a földről.

-életem legszebb reggele. - nyalja meg a száját, majd végig néz rajtam, és egy perverz mosolyt küld felém.

-istenem, annyira hülye vagy. - nevetem el magam, majd ki mentem a fürdőszobába el készülni.

Cole-nál, Noah-nál, és James-nél, mindíg hagyok sminket, és váltó ruhát hogy másnap ne nézzek ki úgy, mint egy hulla, vagy egy zombi.

Fel vettem a fehérneműm, és ki sminkeltem magam. Sajnos, múltkor nem hagytam itt váltóruhát, és a Göndörke pulcsija is a szobában maradt, szóval mehetek ki fehérneműben. Ahogy ki nyitottam az ajtót, Cole nekem esett. El kezdett csókolni, én pedig csak álltam ott, mint egy hülye. Nem tudtam hogy most mit csináljak. Amikor vissza csókoltam, pár perccel később, el váltunk egymástól.

-mondtam már, mennyire nagy szerencsém van, hogy rád találtam tegnap este? -

-nem. Vagy is igen. - mondtam, kicsit idegesen.

-jól vagy? - kérdezte furcsállva.

-öhm..persze. - mosolyogtam.

-aha, akkor miért, vagy szomorú? Tegnap...este, bántott téged az a srác? - tért egyből a lényegre.

-nem..vagy is...nem akart. Nem tudom. - sóhajtottam egy nagyot, majd le hajtottam a fejem. Cole, is sóhajtott, aztán át ölelt.

-ha újra bánt, akkor szólj. - erre már, nem mondtam semmit. Hogy a francba szóljak neki, ha mondjuk maga alá teper, a telefonom meg a táskában van, ami meg a szoba, vagy a helység ahol éppen vagyunk, másik felében van?!