Fuck my life /H.S./ Fanfiction!

25. hiányzik

-aha. De alig bírtalak fel ébreszteni...és egyfolytában ordítoztál. Jól vagy? -
_________________________________________

-ohm igen, már jól vagyok...-

-biztos? - nézett rám aggódva. Látszott rajta a rémültség és az aggódás egyszerre. Ennyire ilyesztő voltam?
Vajon..mindent halott az egészből?

-ahogy mondtam..jól vagyok! - eröltettem egy mosolyt az arcomra.

-rendben. Akkor menjünk. - nyújtotta a kezét én pedig egyből meg is fogtam.

***

-merre jártatok? - jött oda hozzánk Donna.

-csak sétáltunk egyet. - mosolygott Joseph az anyjára.

-de minden rendben? Olyan rémült fejet vágtok. -

-persze. - nevettem el magam.

-rendben. - nevetett Donna is. -csináltam kávét és reggelit, gyertek enni. - mosolygott kedvesen.

-köszönjük. - mondtam egyszerre Joseph-vel, ami miatt egymásra is mosolyogtunk.

Be mentünk a konyhába ahol már a húgom falatozott, majd le ültünk az asztalhoz.

-jóétvágyat. - szóltunk egyszerre mind majd enni kezdtünk.

Croissant reggeliztünk egy kis kávéval ami megmondom őszintén nagyon finom volt.

-úristen ez a Croissan nagyon
finom volt. - dőltem hátra a székemen.

-örülök hogy ízlett, én csináltam. - mondta büszkén mosolyogva Donna.

-elmehetnél szakácsnak. - szólalt meg teliszályal a húgom.

-na ja. - mondta, Joseph is.

****

Már el telt egy fél év az első rémálmom óta Harry-vel. Azóta minden este sikítozva és forgolódva álmodom ugyanazt.
Már el mentünk rengeteg orvoshoz de egy se tudott segíteni, így hát felkerestünk egy pszichológust akihez pár hete járok.
Nagyon aranyos nő és látom rajta hogy minden erejével segíteni akar...eddig mondjuk valamennyire be is váltak a módszerei. Már ritkábban emlékszem a rémálmaimra reggelente, és ha így folytatjuk akkor talán ki is gyógyulok ebből.

Joseph-vel egyre szorosabb a kapcsolatunk és pár barátjának is be mutatott akikkel jóba is lettem.
Gyakran szoktunk ilyen baráti összejövetelt rendezni.

A húgommal viszont egyre inkább azt érzem hogy el távolodunk egymástól...jobban mondva ő távolodik el tőlem.
Napokra el szokott tűnni és nem mondja el hová megy vagy mit csinál...senkinek nem mondja el. Se nekem, se Donnának, sem pedig Joseph-nek.
Hiába kérdezgetem a végén mindíg csak a církusz lesz belőle, ő pedig el rohan...szintén nem tudom hová.
Aggódom érte..és a végére fogok járni hogy mit csinál.

A munkám a modellkedés egyre jobban megy. Rengeteg fotózáson részt kell vennem, és már egy újságban is benne voltam.
Írtak is rólám egy oldalt ami nekem nagyon nagy szám...igazából a Vouge kért fel egy fotózásra én pedig persze hogy vállaltam és annak a márkának az újságába kerültem.
Szóval ezzel minden rendben úgy érzem.

Harry...hát azóta nem találkoztam vele mióta el engedett. Nem beszéltem vele telefonon és semmien módon nem vettem fel vele a kapcsolatot.
Igázából a többiekkel sem...pedig hiányoznak. Sokat nevettem rajtuk és meg szerettem őket. Ami pedig számomra a legfontosabb hogy azt hiszem Harry-t is meg szerettem.
És azóta is minden nap eszembe jut...
Az arca, a hangja, az érintése, az illata és az ahogy belém szeretett.
Minden nap szembesülök ezekkel és azzal hogy rohadt nagy űrt hagyott bennem.
A bárban/a bárjában sem voltam...még a közelében sem.

Szóval igazából így állok most...jól és egyben szarul.
Az se jó hogy vissza jöttem de az se lenne jó ha oda mennék vissza.
Tehetetlen vagyok...
Ráadásul azt hittem hogy amint vissza jövök, a húgom minden percét, velem akarja majd tölteni, de nagyon nagyot kellett most ebben csalódnom.

Ja és hogy mi van a három fiúval, akikkel a bárban feküdtem össze kb minden nap? Hát, fogalmam sincs...

Cole
Noah
és James...

A híres hármas akikről eddig mindent tudtam de mostmár semmit.
Azt kell hogy mondjam hogy talán, Cole az aki egyedül hiányzik közülük.
Bár nem is tudom mire gondoljak, hiszen leszarja hogy el tűntem...leszarja még most is hogy mi van velem, szóval én minek keressem?
Ez van..azt hiszem ők hárman már csak a múlté.

Tegnap este Joseph elvitt vacsorázni.
Csak ketten mentünk. Ami az elején kicsit meg rémisztett de a végére minden jól sült el. Plusz vacsora után ki vett egy szobát egy elég drága szállodában hogy csak kettesben tölthessük az éjszakát....
És igen! Lefeküdtünk. Most úgy érzem újra boldog vagyok. Igaz hiányzik Harry de...de őt már el kell felejtenem.
Biztos ő is ezt tette. Könnyedén tovább lépett....nekem is erősnek kell lennem, és ugyan ezt kell tennem. Ráadásul, most tényleg boldog vagyok. Josephvel együtt vagyunk és úgy érzem hogy ez kellett nekem már hosszú hosszú ideje.

Most viszont éppen vásárolni indultunk a hugommal és Josephvel. Az anyukálya Donna ma dolgozik, mi pedig arra gondoltunk hogy el megyünk be vásárolni hiszen már így is kezdtünk ki fogyni az élelemből.

-Lory - kiabáltam le az emeletről a hugomnak miközben a szobájában kutakodtam. -hol van a kulcsod? - kiabáltam megint.

-ott van a tükrös szekrényem legfelső fiókjában. - kiabált vissza nekem.

Már nem válaszoltam neki csak egyből oda siettem és el kezdtem kutakodni abban a fiókban amit az előbb említett.
Amint meg láttam a kulcsot ki is emeltem a fiókból, de vele együtt ki esett egy boríték is.
Lehajoltam majd fel vettem a földről és el olvastam mi van ráírva.

Summer...sajnálom.

Nem tudtam fel fogni hogy vajon mi lehet ez. Gondolkodás nélkül ki nyitottam a levelet és könnyes szemekkel olvastam el a levél tartalmát.

-úristen... - suttogtam magamnak miközben végig olvastam a levél tartalmát.

Tudom hogy el rontottam. És tudom hogy nagyon nehéz volt neked mellettem, de azt szeretném hogy adj nekem még egy esélyt...adj egy esélyt, hogy szerethesselek.
Nem bírom nélküled. Te voltál/vagy a mindenem. És nem tudok nélküled élni.
Azt hittem majd elfelejthetlek de ez nem így történt. Vártalak otthon vártalak a gyárnál, a cégnél sőt még a bárba is el mentem minden nap. Azt hittem ott talán újra össze futhatunk. Biztos azt gondolod hogy boldogan élem az életemet de ez nem így van.
Minden nap minden percében csak rád tudok gondolni.
A munkára se tudok koncentrálni mert csak te jársz a fejembe.
Remélem veled minden rendben van. Múltkor láttam hogy állást szereztél egy modell csapatnál. Nagyon jól áll neked az a munka hiszen gyönyörű vagy. Ha meg kapod ezt a levelet kérlek válaszolj.
Hiányzol és látni akarlak.
Ui. Szeretlek. XxH.

Rajta volt a borítékon a dátum ami egy hónappal ezelőtti volt.
Könnyes szemekkel rogytam le a húgom ágyára, majd csak a kezemben lévő borítékot és levelet páztáztam.

-Summer...mi az? - jött be a húgom majd meg állt előttem.

-h...hogy tehetted? - kérdeztem remegő hanggal, de nem néztem fel a kezemben lévő tárgyról.

_________________________________________

Sziasztok.
Nagyon köszönöm nektek, mert meg lett a 1,07k olvasottság a sztorymon. <3
Ez nagyon sokat jelent nekem + a vote is jól esett.
Köszönöm nektek hogy itt vagytok velem.