ANSWER /WooSan/

Huszonhatodik Rész

San idegesen kopogtatta ujjait az előtte lévő asztalon, miközben nézte ahogy a fellépők helyet cserélnek. A ő előadásuk már lement, az utolsó énekes csoport is fellépett, a táncosok még csak most következtek, kezdve a legjobbakkal, és kötelességének érezte végig nézni, mert tudta, Wooyoungnak sok munkája volt vele.

Hogy mi is történt az eltelt napokban? Persze, kiszámítható volt hogy kibékülnek, de Sanban maradt egy törés, amit nem igen mert hangoztatni Youngnak. Mondhatni összejöttek a dolgok körülötte, volt pár igen depresszív napja amit viszont nem igyekezett előtte titkolni. Úgy érezte, megértette őt, a sok vita ellenére. Megbeszélték, hogy bármennyire is komoly dologról van szó, soha többé nem csinálják ezt egymással, és teljes volt a béke úgy, hogy San minimálisan haragudott rá és Yeosangra, de a fiatalabb minden tette kompenzálta. Wooyoung sejtette hogy nem lép túl rajta könnyen, a családi ügyei nem segítettek rajta, de igyekezett kifejezni a szeretetét és a támogatását a fiú iránt, amit szívesen tett meg, mondván, mindenkinek lehet nehéz, és ha neki most az, ezzel együtt szereti. Megfogadta, hogy már nem rontja el, mert félt, az utolsó lehetősége lenne. Az elmúlt pár napban nem volt sok idejük együtt, de akkor mindig igyekezett jobban összpontosítani rá, mint magára. Nem mondta el a saját problémáját, amit időközben megtanult elfogadni, talán úgy, hogy egy kicsit el is nyomta. Azt gondolta, csak egy olyan dolog ami rosszul esett neki.

Visszatérve Sanra, Wooyounggal ugyan kibékültek, de feltűnően szemmel tartotta Yeosangot és Jiyunt. Persze nem tudott mit tenni ellenük, hiszen egy csoportban voltak egész nap, Young pedig kénytelen volt megbízottként foglalkozni velük - noha ő kijelentette hogy Jijun egyáltalán nem érdekli, Yeosanggal pedig csak barátok. Hozzátette, Yeonak van valakije csak nem akarja elmondani hogy kicsoda, és ezért ezt nem hitte el neki. Azt hitte valami rossz kifogás, aztán egyik este Wooyoung nevetve felhívta mikor Hongjoongnál volt, elmesélve hogy a fellépés koncepciójáról beszéltek mikor is elkezdte piszkálni a barátjával, aki ott volt mellette. Tett egy félreérthető megjegyzést Yeonak, aztán lassan besétált a képbe Seonghwa. Persze a hír nagyon hamar elterjedt, a kis nyolc fős társaságuk középpontjában pedig már egyből nem ők lettek, annak ellenére hogy ketten sokkal óvatosabbak voltak. Nem sokat látták egymást, szinte csak ebédszünetekben ültek össze, de akkor is szálltak rájuk a megjegyzések, amikben mellesleg semmi rosszindulat nem volt, csak piszkálták őket.

San talán attól a pillanattól kezdve nem is neheztelt Yeosangra. Nem érezte benne az ellenfelet amit eddig, bár igaz óvatosak voltak és kézfogáson kívül mást nem csináltak, de Wooyoung belevezette a részletekbe amit Yeo elmondott neki. Persze, nem az összesbe, de tudta, jóval tovább tartanak a kapcsolatukba mint amit mutatnak, mellette pedig ismerte Seonghwat is. Még régebben sokkal jobb volt a kapcsolatuk, ő, Mingi és Hongjoong volt az akiknek minden hülyeségével eldicsekedett, minden lánnyal és minden esettel, és Hwa egyszer mint titkos információt megjegyezte, hogy őt sose érdekelték a lányok. Így, hogy beigazolódott amitől San tartott és Yeosang tényleg szerette Wooyoungot, de végül egymásra találtak Seonghwaval pedig már nem tartott attól, hogy tényleg elcsavarná a fejét, mert biztos volt benne hogy bele van bolondulva.

-Te, amúgy, Jiyun nem szőke volt? - ült le a San melletti székbe Mingi, aki épp a szüleitől jött el egy negyed órás beszélgetés után. A fiú még meg is kérte hogy menjen oda vele, de még mindig kínosan érezte magát a "büszke vagyok" szituációtól, és tudta, Mingi szülei őt is ugyanúgy agyon dicsérnék. Direkt nem szólt a nagyszüleinek, pont azon indokok miatt amiket korábban megfogalmazott, elakarta kerülni ezt a szituációt, ezért miután ő elrohant, keresett egy üres asztalt, közel a színpadhoz de elég távol tőlük, és leült úgy, mintha nem is látta volna hol vannak.

San érezte a kérdés után azt a bizonyos deja vu-t. De, Jiyun igenis szőke volt. Pont emiatt szúrta ki anno, mikor bekerült félévkor az A-s táncosok közé. Félévkor és év elején felméréseket tartanak, ezek alapján rakják az embereket át a csoportokba - persze a pénz is gyakran közrejátszott, legalább is pár ember, köztük szerinte is -, és terjengeni kezdtek a szóbeszédek róla. Mingi osztályába járt, a fiú pedig ismerte és mesélt neki róla. Emlékezett, hogy ő volt az egy a kevés közül akit óvatosan közelített meg, de vele is elérte a célját.
Most pedig visszatért az emlékezetében a kettővel ez előtti fellépéshez, amikor csak azért jött el hogy megnézze őt. Az első fellépése volt amióta a legjobbakhoz került, és megígértette vele hogy ott lesz. Nem volt úriember, de elment, annak ellenére hogy nem látta az értelmét. Azt hitte, egy átlagos fellépés lesz, átlagos előadás átlagos emberekkel, és ilyennek is látta addig ameddig észre nem vette Wooyoungot. Most már úgy gondolta, élete legjobb döntése volt akkor elmenni.