Hidden Love (Elrejtett szerelem) (BEFEJEZETT)

Az Irgalmas Hetek

Jenni szemszöge: (a dőlt betűs szöveg Jennifer gondolatait írja le, a dőlt vastag pedig visszaemlékezés)

-Mi a fasz? Hol vagyok? Ez úgy néz ki, mint egy börtön cella..

-Kérlek, lányom, ne káromkodj! Nem szép dolog. És ne becsüld alá szobáink kinézetét. Ez csupán a látszat. De biztonságot ad, és megvéd minden külső negatív energiától. -nézett őrült mosollyal az ágy végéből egy idős, ősz hölgy.

-Ki a fene maga?
-Azt mondtam NE KÁROMKODJ! -emelte fel hangját egy pofon kíséretében. -Itt ezt nem toreláljuk. Sem az engedetlenséget.
-Hol vagyok?
-Az Irgalmas Nővérek Pszichiátriai Magánkórház egyik zárt osztályán.
-Miért vagyok itt? -kérdeztem sírva.
-Átnevelünk. Kineveljük belőled ezt a betegséget, amit homoszexualitásnak hívnak. Férfi nő mellé teremtetett, és nő férfi mellé.
-Én ezt nem értem.. Miért bűn a homoszexualitás?
-Lányom! Ezt az undorító kérdést meg sem hallottam. Kérem!

Egy férfi kezdett el közeledni felém. Megijedtem..

-Mit akar? -kiáltottam fel, de ő egyre csak közelebb jött, s közben elővett egy injekciós tűt. -Ne, kérem! Félek a tűtől! Kérem. -de már le is fogott, és belém nyomott egy nagy adag altatót.. Ismét.

Minden elsötétül szép lassan. A szívverésem lassul. Egyre álmosabb vagyok. Míg nem végül elalszom.. Álmodok. Otthon vagyok. Nem anyánál. Sarah házában otthon. Ülünk a kanapén. Együtt. Itt van Nicole, Ramóna, Lucinda, az ikrek, Rayna és Lettie. Nevetünk. Pizzát eszünk. Tudom, hogy csak álom, de melegséggel tölt el. Sarah itt ül mellettem. Közelebb hajol, majd megcsókol. Örülnöm kéne. Nevetni a többiekkel. De csak egy gondolat jár a fejemben. Hazudtam neki. Ő minden tőle telhetőt megtett értem, befogadott, etetett, ruháztatott, és az emlékek.. Én pedig hazudtam neki. Azt mondtam, hogy visszamegyek. Nem fogok. Talán soha.. És ha itt maradok, talán többé szeretni sem leszek képes. De én boldog akarok lenni VELE, szeretni akarom ŐT. Anyám csak kihasznál.. Ki kell jutnom innen, mielőtt késő lenne. Mi ez a fény? Egyre élesebb.. És ez a kiabálás.. Lassan magamhoz térek, de megint nem tudom, hogy hol vagyok. Ez egy másik helyiség.

-Itt ez a néhány zsák. Pakold át a másik oldalra. Oda. Most!
-Néhány zsák? Ez minimum 50?! És van bennük vagy 10 kiló.. Én ezt nem bírom el.
-Addig nem eszel, nem iszol, és nem használod a mellékhelyiséget amíg ezek a zsákok nincsenek ott! Frank! Te itt maradsz. Vigyázol rá.
-Igen is asszonyom!
-Te pedig.. Jennifer. Jobb, ha minél előbb hozzákezdesz.

Nem érzem a karom.. Mennyi van még? Ez kurva nehéz.. Mi? Megcsináltam? Ennyi volt? Ezaz!

-Öhm.. Elnézést. Frank. Kész vagyok. Mehetek?
-Szólok a nővérnek.
-Mennyi idő telt el?
-10 óra, 27 perc.
-Olyan sok?! Azta.... Semmi. -mosolyogtam kínosan.

Végre itt ez a boszi.. Majd éhen halok.

-Lekésted a vacsorát. Holnap kapsz reggelit. Irány aludni!

Fordulok jobbra, balra, de nem tudok aludni. Kilyukad a gyomrom.. És csak kattogok. Ha lopok egy kis kaját, akkor tuti nagyon kikapok. Vajon Sarah mit csinálhat? Aggódik értem? Próbál megtalálni? Ameddig Sarahra gondoltam mindent elfelejtettem.. Nem éreztem a maró éhséget, nem éreztem a fájdalmat ami testem minden részén jelen van a nehéz zsákok miatt. Csak a szívem vérzett, mert nem lehetek mellette.. Majd lassan elalszom.

-Jó reggelt! Reggeli!

Fene.. Nem rég aludtam el, erre felkeltenek. De legalább ehetek..

Lassan kiballagok az ebédlőbe, majd vétek egy pillantást az ételre. Mi a fasz? Valaki ezt ÉTELNEK nevezi? EZT?! Ennél még a suli menzán is jobb kaját adnak..

Minden nap ugyan az a menet. Egész nap férfi-nő szerelmi történeteket nézünk. Rengeteg szerelmi történet. Mind hetero. Titanic, Vissza hozzád, Szerelmünk lapjai, Pearl Harbour, Ahol a szivárvány véget ér, Múlt karácsony, Veled minden hely ragyogó.. Ezt néztük Sarahval.. Azon a napon..

-Azta! Ez a film fantasztikus volt Sarah! A lelkem kisírtam, az igaz, de attól nagyon jó volt. Neked tetszett?
-Nem a kedvencem ez a műfaj.. De nem volt rossz. Kicsit még én is reméltem, hogy minden rendben lesz a fiúval.. Kicsit sem számítottam erre a végre.
-Na igen! Reméltem, hogy happy end lesz.. Sarah..Én őszintén reméltem, hogy happy end lesz, ugyanis kérdezni akartam valamit, de így nem tudom, merjem-e?
-Na, bökd ki!
-Leszel a barátnőm?
-Mi bajod?
-Azt kérdeztem, leszel a barátnőm, Sarah?
-Már hogy a picsába ne lennék!

Megint itt tartunk.. Pigyergek.. Nagyon hiányzik. Nem tudok másra sem gondolni.

Eltelt egy hét.. Majd egy újabb, és még egy. Három hét telt el és Sarah nem keres. Talán azt gondolja, hogy elhagytam? Hogy ezzel szakítottam? De én nem akarok.. Nagyon szeretem.. Ő gondol rám vajon?