Hidden Love (Elrejtett szerelem) (BEFEJEZETT)

Annyira köszönöm, Anya

-Biztos mindent elpakoltál? -kérdezte már századik alkalommal Letti.
-Igen, biztos. Most már tényleg engedj el, mert anyu szívrohamot kap, hogy hol vagyok már. -nevetett fel Jenni.
-De én annyira nem szeretném, hogy menj. -vonta ölelésbe a már családtagnak számító lányt.
-Na, anya, elég lesz! Ő az én barátnőm, mégsem csinálok ekkora hisztit. Majd átjön.. Nem a világ végére megy, és nem is meghalni. Ne dramatizáld túl! -forgatta meg Sarah szemeit, miközben édesanyját próbálta meg leszaggatni Jenniről.
-Te könnyen beszélsz.. Te minden nap láthatod.. én nem! 
-Gyere értem minden nap, és akkor láthatod..
-Nagyon el vagy kényelmesedve.. Ki van zárva. Na jól van édesem..-fordult a szőke lány felé. -Jó legyél, vigyázz magadra, és ha bármi baj van...
-Rögtön hívjalak. Már milliószor elmondtad..-nevetett fel Jenni. -Megleszek, ne aggódj. Ha pedig bármi baj lenne, téged hívlak először. -vonta szoros ölelésbe utóljára, majd sarkon fordult, és elindult az édesanyja autója felé.
-Na végre már! Mi tartott eddig? -bosszankodott Agatha.
-Szebben beszélj vele, különben nem engedem el veled...-fenyegetőzött Lettie.
-Hát persze.. -forgatta meg bunkón szemeit, majd folytatta. -Indulhatunk Tom. -majd elhajtottak a járművel.

Jennifer a hátsó ablakon egészen az utca végéig integetett, mígnem lekanyarodtak, és nem látta már a Fox családot. Ekkor anyja felé fordult, s megkérdezte.

-Mit látsz benne? Ő egy nő...
-Nem tudom. De nagyon szeretem. És nem állhatsz közénk.. Soha!
-Majd csak feldolgozom valahogy.. -forgatta meg szemeit. Hosszas bambulás után Jenni egyszer csak észbe kapott, s felkiáltott.

-Hogy mi? Elfogadod? Jól értettem?
-Megpróbálom.. de ne várd el, hogy örüljek is neki.
-Annyira köszönöm, anya. -ölelte meg rögtön az idősebbiket.

Másnap az iskolában sokan néztek kíváncsi szemekkel Jenniferre, viszont mindez gyűlölködő szemekre váltott, mikor látták, Sarah érkeztével megcsókolták egymást. 

-Ne is foglalkozz velük. -simította meg Sarah a szőkeség arcát.
-Nem is. Nem érdekel, mit gondolnak. Én szeretlek, és ez a lényeg szerintem.
-Délután van kedved eljönni sütit enni?
-Sajnos el kell mennem valahova.. megígértem valakinek. Eljöhetnél velem oda, holnap pedig elmehetnénk sütit enni.
-Oké. Hová megyünk?
-Az egyik lány az intézetben.. mikor megszöktem, meg akart állítani. Csak úgy engedett el, ha megígérem, megkeresem a barátnőjét, és szólok neki a hollétéről. Minél előbb szeretnék vele beszélni. Így ma el is mennék.
-Ez nagyon édes tőled manó. Persze, hogy elkísérlek!
-Rendben, köszönöm szépen. Na, menjünk órára! 
-De várj.. hova kell menni?
-Tudom a címet, ne aggódj.
-És mivel megyünk?
-Anyától kölcsönkértem a kocsit. Ne idegeskedj. Mindenről gondoskodtam már. Hazamegyek, ledobom a táskám, és indulhatunk is.