Hidden Love (Elrejtett szerelem) (BEFEJEZETT)

Hát ezért..

-Jenni! Biztos erre kell jönni? -idegeskedett Sarah. -Tudod egyáltalán kit keresünk?
-Bársony út, 37. Lisa Rossell. Ne hisztizz! Itt a GPS!
-Nem lehetne, hogy mégse menjünk el?
-Megígértem, Sarah! A karma dolgozik.. Elmegyek hozzá, és kész! Ha te nem akarsz, még kiszállhatsz az autóból..
-De, jövök! -zárta be az ajtót.

Nagyjából egy órán át kanyarogtak egyik útról a másikra, kicsit el is tévedtek, mire Jenni felkiáltott.

-Itt van! Állítólag ez az..
-Mire vársz? Menj.. Kopogj be. Én végig itt leszek mögötted.

-Sziasztok. Kik vagytok?
-Szia. A nevem Jennifer Rules, ő pedig a párom, Sarah. A barátnőd küldött, hogy..
-May??? Tudod hol van??
-Hát, ha ez a neve. Ugyanabban az átnevelő intézetben voltunk.
-Gyertek be kérlek, mondj el mindent részletesen.

...-és a lelkemre kötötte, hogy keresselek meg. Azt mondta, te ki tudod hozni onnan. Nagyon szeret, és nem mondott le rólad. -fejezte be a történetet Jenni.
-Azta.. -könnyeitől küszködve azt sem tudta a lány, hogy hol kezdje. -Hát ezért tűnt el szó nélkül.. Köszönöm szépen, hogy eljöttél, és elmondtad ezt nekem. El tudnál vezetni arra a helyre, kérlek?
-Ez a legkevesebb. Persze, szívesen segítek! Tudom milyen érzés, mikor elszakítanak a szerelmedtől, és semmit nem tudsz róla.. De mi lesz az autómmal?
-Ne parázz! Nyugodtan itt hagyhatod.

Nagyjából 20 perc autóút lehetett, mígnem megérkeztek az Irgalmas Nővérek Pszichiátriai Magánkórházba.

-Jó napot! Lisa Rossell vagyok. May Louent keresem.
-Sajnálom, nincs ilyen betegünk. -válaszolt a pultnál lévő ügyeletes nővér.
-Mayonhe Rhoub Louen? Ezen a néven megnézné, kérem?
-Igen. Itt van.. Egy hozzátartozó?
-Igen! Haza szeretném vinni.
-Nagykorú? -folytatta a kérdezősködést.
-Igen.
-Milyen kapcsolatban állnak?
-Holnaptól bejegyzett élettársi kapcsolatban.
-Ki is Ön pontosan?
-A párja! És hazaviszem a barátnőmet, MOST!
-Rendben. Ez sajnos nem így megy. A betegnek is bele kell egyeznie, hogy el szeretne menni Önnel, illetve a gyámjának is meg kell erősítenie a távozását miel...
-Na idefigyeljen! -vágott közbe. -Leszarom a gyámját, leszarom a maguk véleményét! Hívhatja az őröket is.. Őket is leszarom.. Most azonnal hozzák ide Mayt, és nem romboltatom le egy buldózerrel ezt az egész szar kócerájt!
-Minimum a betegnek bele kell egyeznie, Önnek pedig alá kell írni ezeket a papírokat, hogy vállalja érte a felelősséget.
-Hívják ide, és kérdezzék meg. A felelősségről pedig.. Mindent vállalok!
-Rom! Hozzá ide a 203-as szobából Mayonhe Roub Louent.
-Igen asszonyom! -helyeselt az őr. A nővér ismét Lisa felé fordult. -Viszont azt tudnia kell hölgyem, hogy a törvényes gyámja feljelentést tehet Ön ellen. Ez esetben mi semmit nem tehetünk.
-Biztosítom, hogy a törvényes gyámja néhány napon belül rács mögött lesz, vagy minimum egy távoltartási végzésünk lesz ellene.

Amint ezt a mondatot bejefezte May már ott is állt a hatalmas előtérben.

-Lis? Te vagy az? -szaladtak rögtön könnybe a szemei.
-Úristen! Tényleg itt vagy, May!

May odarohant, az ölébe ugrott, majd megcsókolta a lányt. Aztán Jenni felé fordult.

-Köszönöm! Annyira nagyon köszönöm!
-Igazán nincs mit. Megígértem. -vonta ölelésbe a lányt. -Mostantól minden rendben lesz.
-Akkor én most távoznék. -fordult a nővér felé.
-Írja alá itt, itt, és itt.. -mutatott a megfelelő helyre..-és távozhat is.
-Kész! Viszont nem látásra!

-Ő a párod? -vonta fel szemöldökét May, és kíváncsiságtól csillogó szemekkel bámulta Jennit és Saraht felváltva.
-Igen, ő. -helyeselt.
-Gyertek el velünk a Best Shakebe. A vendégeim vagytok. Szeretném megismerni.. És téged is egy kicsit jobban. Utána hazaviszünk titeket.
-Nyuszi, nálam van a kocsijuk.
-Sebaj, odáig is elvisszük őket. -nevetett fel.
-Köszönjük, elfogadjuk a meghívást.

Órákon át beszélgettek, nevetgéltek együtt. Mikor eljött a záróra, a tulaj kedvesen távozásra intette őket. May és Lisa az ígértek szerint elvitték a két lányt, majd könnyes búcsút vettek.

-Ez itt a számom.. -nyújtott át egy darab papírfecnit Jenni. -Tartsuk a kapcsolatot, és valamikor ismételjük meg ezt a napot. Legközelebb az én vendégeim vagytok!
-Rendben. -nevetett Lisa, utoljára megölelték egymást, és beszálltak az autóba.

-Indulhatunk, Sarah?
-Persze.

Hazafelé sokkal rövidebb volt az út, már tudták merre kell menni. Jenni hazavitte Saraht, s a ház előtt még beszélgettek egy kicsit.

-Ez nagyon szép tett volt tőled, Jenni!
-Nem ment volna nélküled. Köszönöm, hogy vagy nekem. -majd heves csókba vonta a lányt.
-Mennem kéne. -vált el Sarah. -Anyukád aggódni és kiabálni fog, ha későn érsz haza.
-Igazad van. Megyek is. Szeretlek.
-Én is szeretlek. Ha hazaértél dobj egy üzit. -mégegyszer megcsókolta a lányt, majd kiszállt, és beszaladt a házba, Jenni pedig elindult haza.