"Time Stop" | Marvel Ff. |

9. fejezet

~~Paris szemszöge~~

1 héttel később...

Az elmúlt egy hét elég unalmasan telt. Nem csináltam semmi érdekét. Tanultam, rajzolgattam a kedvencemet és ábrándoztam, hogy milyen lesz az életem a gyógyulás után. Izgalmasnak terveztem, hogy állandóan utazgatni fogok, lesz egy szuper helyes fiúm, és egy kiskutyám.
Nagyjából ennyit terveztem el, mert eddig sem megtervezetten éltem, és AZ után sem terveztem. Szóval tényleg semmi említésre méltót nem csináltam igazából.
Jelzett a telefonom. E-Mail Mr. Starktól. Megnyitottam. Nagy reményeket fűztem az egészhez, úgyhogy nagyon izgatott lettem.
"Kedves Paris!
Döntés született az operációdról és a vizsgálataidról. Viszont ehhez át kell helyezni Téged a Stark Tower-be. Ez holnap lesz esedékes, édesanyáddal már megbeszéltük, téged arra kérünk, hogy pakolja össze. Holnap egy autó megy érted a kórház elé. Az orvosod, Dr. Sasha Mill aláírta a beleegyező nyilatkozatot.
Üdv: Tony Stark"
Újabb jó hír. Nagyon boldog lettem. Eddig csak a TVben láttam a Tornyot, viszont most konkrétan ott fogok lakni. Egy álom vált valóra. Méghozzá ez azt fogja jelenteni, hogy találkozni fogok a Kapitánnyal! Boldog sikitozásba kezdtem. Be is jött egy nővér, hogy jól vagyok e, de nem tudtam neki értelmesen válaszolni, csak mosolyogtam rá, mint egy sütőtök.
Eszeveszetten kezdtem pakolni. Négy hónap után végre előkotortam a bőröndömet. Beleszórtam a ruháimat, a személyes tárgyaimat. A rajzaimat egy mappába raktam, és becsúsztattam az is a táskába.
Amikor végeztem, már este felé járt. Becibzároztam a bőröndöt, és ráültem a tetejére. A fejemet a kezembe tettem. Elgondolkodtam. Ábrándoztam a rám váró napokról. Elterveztem, hogy mit fogok majd mondani Rogers-nek.
Késő volt már. Elmentem zuhanyozni, majd pizsamában öltöztem. Bebújtem az ágyamba. Kezembe vettem a telefonom, és még egy kicsit pörgettem az Instagramot.
Néhány perccel később már csukódtak le a szemeim, ezért kikapcsoltam a telefonom, és elaludtam.
Megint álmodtam. Félhomályban álltam egy út szélén. A bőröndöm is mellettem volt. Majd jött egy autó. De nem állt meg. Én pedig futottam utána. De nem értem utol.
Zihálva ébredtem fel. Teljesen megzavart az álomvilágban töltött néhány perc. Eszembe jutottak a rám váró történések. Kicsit megnyugtatott a tudat, hogy jó kezekben leszek, és ott lesz Ő is.