I love my brother, I die for it.

4.

Különös   éjszakának nézek elébe. A bátyám sérült és látszik hogy fájdalmai vannak persze próbálja leplezni. Figyelem lassan ahogyan egyenletesen  lélegzik, tehát  el aludt.  Olyan gyenge.  Annyira sok sérülése volt, nagyon vékony lett persze ezt a teremben is láttam... Most mégis jobban szemügyre tudtam venni . Igaz hogy soha se volt az a nagy termetű izmos ember. De mégis árnya a régi önmagának, gyenge vigyázni kell rá.
Meg kell óvnom, persze megtudja ő saját magát is védeni hiszen olyan mint régen. Jó most nem igazán hiszem hogy képes lenne rá hiszen egyedül ülni is alig tud. Rossz így látni, a múltban mindig csak úgy ragyogott. Most valami változott benne. Persze nem csak a kinézete hanem a tettei is  vagyis, ahogyan hozzám áll. Régen folyton azt kereste hogyan is tudná kerülni a szem kontaktust. Most pedig keresi mikor is találkoznak szemeink össze ez tetszik.

Lassan nekem is kellene aludnom, ilyenkor az időt mindig ivással töltöm. Most nem tehetem ezt így az alvás marad, ha nem akarok egész éjjel az ágy mellett ülni is figyelni őt. Ezt is tehetném de akkor holnap biztosan be aludnék amit nem igazán akarok. Persze a nagy Thor hirtelen megváltozott.. nem alszik egész nap. Viszont jelenleg Loki miatt tényleg aggódom. Holnap figyelni szeretnék rá a tudta nélkül.. Most pedig be fogok feküdni mellé, na azért mégis kényelmesebb így mint a székben. Vagy az ágyon ülve a hátamnak egyáltalán nem jó. Lassan mellé feküdtem mire rögtön megmozdult, azt hittem fel ébredt. Hála nem ébredt fel hanem felém fordult. Az arcát már nagyon régen láthatam ennyire közelről. Őszinte leszek egyszerűen gyönyörű még így is meggyötőrt állapotában. Most ahogy egyre jobban közeledik a mellkasom felé egy macskára hasonlít. Ő mindig is arra hasonlított mindig is szeszélyes volt. Ezt nagyon szeretem benne, persze ha meg tudná még jóban távolabb kerülne tőlem.

Lassan én is el aludtam, reggel szerintem én ébredtem fel hamarabb. Még mindig felém volt fordulva és nyugodtan szuszogot. Nem sokáig csodálhatam mert lassan mocorogni kezdet. Na most kell eljátszani azt hogy még alszom. Tehát szememet újra be csuktam, ő pedig megfordult. Feneke éppen ágyékomnál volt hogy most mennyire vissza kell fogom magamat. Nem sokáig bírom már így, nyaka közel van számhoz így érzi ahogyan levegőt veszek. Viszont most kell el mennem innen nem maradhatok tovább. Arcára simítók mire meg rezen, lassan ki kelek az ágyból majd ki indulok. Könnyíteni kell magamon.
Nem volt sok idő aztán el indultam a konyha felé ennie kell. Viszek neki mindenből egy jó nagy tálcát tele pakoltam. Egyensúlyozva jutottam vissza ahol még mindig feküdt és fején volt a takaró. Persze azt nem tudom hogy miért amikor pedig szóltam és le húzta fejéről. Na az nagyon aranyos jelenet volt.
Enni kezdet én pedig szóltam neki a mai ünnepségről mikor majdnem megfulladt. Hát igen értek ahhoz hogy a legjobb időben említsek meg dolgokat. Gyorsan mellé siettem és segítettem, hogy a félre nyelt falat újra utat találjon magának.
Majd vettem az ételből hiszen ma még én se ettem. Fel tett egy kérdést ami kicsit furcsa volt. Miért foglalkozok most vele ennyire. Igazából könnyű a válasz mert szeretem és mert nem láttam mi is történik vele. Valahogy helyre kell állítani azt ami köztünk volt. Nem számít ha csak testvérek maradunk elviselem én azt is csak ne legyen a viszonyunk rossz.

Lassan el köszöntem tőle, anyám ma szeretne vele időt tölteni melyet szemembe is mondott. Tisztelem anyámat de azért más is szeretne vele időt el tölteni, ja igen én..
De nem számít napközben halálra untam magam nem akartam senkivel se találkozni se inni. Valahogy nem volt kedvem hozzá. Persze apám magához hivatott mint mindig minden nap. Az uralkodásról hadovált, minek ha gyerek korom óta erre tanítanak. És amúgy is még sokáig élni fog tehát minek aggódjak.
Délután már kezdtem készülödni, nem tudom most mi történik velem. Eddig soha nem akartam időben oda érni sehova. Persze ez lehet hogy csak is a bátyám miatt van. Nem számít a lényeg hogy ne legyen probléma. Őszintén örülök hogy nekem nem kellett oda mennem üdvözölni mindenkit. Úgy mint apámnak és anyámnak... legalább Lokiért én megyek el. Reggel úgy is mondtam neki hogy várjon a szobában. Persze az egyik szolgálotól tudom hogy a rózsa kertben van. Igaz is minek szeretne bezárva lenni, amikor egy évig volt kalitkában...

Lassan oda értem és az ami fogadott szívét dobogtat meg. Ott ült a rózsák között egy gyönyörű ruhában. Ugyan olyan mint az eddigi még is teljesen más. Látom szemében hogy meg van lepődve, kezemet nyújtom. Lassan megfogja majd el indulunk a terem felé..