Pszichopatába szeretve { Befejezett }

27.

Isaac

Boldog voltam. Boldog voltam Autumn társaságában. Mintha arra a kis időre megfeledkeztem volna mindenről, csak rá koncentráltam. A csilingelő nevetésére, a finom nevetőráncokra a gyönyörű mogyoróbarna szeme körül és a bájos mosolyára. Mellette jobb embernek éreztem magam. Ő képes volt elhitetni velem, hogy van még remény a változásra. Ezekkel a gondolatokkal vezettem a hajnali órákban. Fél szemmel az anyósülésen szuszogó lányra néztem, és akaratomon kívül elmosolyodtam. Édes látványt nyújtott. Hiába próbáltam elnyomni az érzéseimet, nem sikerült, felesleges volt próbálkoznom. Miután leparkoltam a ház előtt, a karjaimban vittem be az alvó lányt a lakásomba.

-- Ember, hol a fenében voltál? -- kérdezte idegesen Oliver -- Begyógyszerezted?

-- Fogd már be a pofád! A végén még felkelted -- indultam a szobám felé. Kissé ideges voltam Oliver feltételezése miatt, de amint Autumnra néztem minden idegességem elillant. Nem is sejtettem, hogy valaki ilyen hatással lehet rám. Miután befektettem az ágyamba és betakartam, a nappaliba mentem, ahol Oliver keresztbe font karral várt.

-- Egy csomószor hívtalak -- nézett mélyen a szemembe -- Már azt hittem, valami bajod esett!

-- Amint látod, élek.

-- Aggódtam érted. Aggódtam értetek, Isaac.

-- Hogy te milyen álszent vagy! -- léptem hozzá közelebb -- Te nem értem aggódtál, hanem érte. Féltél, hogy megölöm. Nem igaz, Oliver? Féltél, hogy megölöm, amiért csókolózott veled -- löktem meg a mellkasát.

-- Én vagyok az álszent? Te próbálsz megváltozni, mégis ugyanolyan szörnyeteg maradsz, amilyen mindig is voltál -- mondta röhögve, nálam pedig elszakadt a cérna. Elkaptam a nyakát, és a falnak szorítottam.

-- Lehet, hogy szörnyeteg vagyok, de mégsem akkora, mint te. A legjobb barátomnak vallottad magad, tisztában voltál az érzéseimmel Autumn iránt, mégis amikor lehetőséged adódott rá, habozás nélkül megcsókoltad -- kiáltottam könnyes szemmel az arcába -- Ezt azért kapod, amiért elárultad a barátságunkat -- mondtam, majd behúztam neki egy nagyot -- Ezt pedig azért, mert jól esik.