Isaac
A halottak nem mozognak. Meglehetősen elég nehezek. Körbenéztem, nem lát-e valaki, de persze senki sem járt erre. Mondjuk, ha járt is volna, megöltem volna, de ki járt volna hajnali fél háromkor egy erdőben? Elkezdtem gödröt ásni a bájos leányzónak, aki a lábam mellett hevert büdösen, piszkosan. Miközben ástam arra a lányra gondoltam, akivel pár órája találkoztam. Félt tőlem, ami bevallom, tetszett. Szeretem, ha félnek tőlem az áldozataim. Alig várom, hogy magához térjem a nagy mennyiségű drogtól, amit az orra alá nyomtam, és elkezdjek vele játszadozni a pengéimmel, s a késeimmel. Őrült vagyok? Lehet.
-- Jó éjszakát, America. Remélem jól fogsz aludni -- integettem a gödör mellett állva, és dudolászva elkezdtem dobálni rá a földet.
Egy órával később már a zuhanyzóban állva engedtem magamra a hideg vizet. Igyekeztem lemosni magamról minden vért, koszt. Miután végeztem, a lányt a régebbi szobámba vittem, ahol lefektettem. Ujjaimal végigsimítottam a haján. Milyen tökéletes paróka lenne belőle! Ó, és milyen könnyű lenne most megölni!
-- Elég, Isaac! -- pofoztam fel magam. A tenyerem úgy csípett, mintha megégett volna a bőröm. Még egy utolsó pillantást vetettem a lányra, majd kiléptem a szobából, és kulcsra zártam az ajtót. Nem szabadulsz tőlem, édes!
YOU ARE READING
Pszichopatába szeretve { Befejezett }
RandomEgy megtört szív és egy megtört lélek egymásra találásáról szól ez a történet. Hogy hogyan lesz egy pszichopata sorozatgyilkosból egy törődő, szerető fiú. Mert semmi sem lehetetlen. Ahogy Isaac számára sem a szerelem.
