14.

1.8K 86 1
                                    

Autumn

Kivel ne fordult volna már elő, hogy olyan dolgott tett, ami miatt úgy érezte, legjobb lenne a föld alá süllyedni. Mérhetetlenül szégyelltem magam. Undorodtam magamtól és a tudattól, hogy ez velem történik. Nem bírtam tovább megfékezni magamat, kitört belőlem a sírás.

-- Autumn -- tette a vállamra a kezét -- Fordulj meg -- kérte halkan Isaac.

Undorodtam az érintésétől. Ki tudja, hány embert ölt meg az a kéz.
Megfordultam. A hajam a homlokomra tapadt, a szemem pedig könnyekben úszott. Isaac tekintete az egyik szememről a másikra vándorolt. Nem tudtam olvasni a tekintetéből.  Remegtem, jéghidegek voltak a végtagjaim, fáztam.

-- Menj, zuhanyozz le -- szólalt meg kis idő múlva.

Értetlen tekintettel néztem rá.  Szólásra nyitottam a szám, de Isaac belém fojtotta a szót.

-- Ne használd el az összes meleg vizet! -- mondta szigorúan, és kilépett az ajtón.

Nem tétováztam sokáig. Beálltam a zuhany kabinba, majd magamra engedtem a forró vizet. A meleg lassan átjárta a testem. Jó érzés volt, ahogy a víz átmelegítette a csontjaimat. Tusfürdőt nyomtam a kezembe, és megszállottan próbáltam lemosni ezeknek az elcseszett napoknak a mocskait. Miután végeztem, kiléptem a zuhanyzóból, és megfogtam egy törölközőt. Szárazra töröltem magam, felvettem egy fehér fehérneműt, fehér spagetti pántos toppot és egy szürke melegítő nadrágot. Nedves hajamat pedig egy kisebb törölközővel turbánba tekertem. Épp kiáltani akartam, hogy kész vagyok, mikor nyílt az ajtó, s egy fiú dugta be a fejét.

Pszichopatába szeretve { Befejezett }Where stories live. Discover now