Mocskos vágyak

50. fejezet - C' est la vie (18+)

Délután kettőkor tudott lelépni az irodából. Az asszony az év első heteiben még nem dolgozott, így kicsit fellélegezhetett Geri végre. Élvezte is, hogy nincs szem előtt. Kicsit sok volt már az ünnepből, az összezártságból, és alig várta, hogy eljöjjön az év első hivatalos munkanapja, amikor minden magyarázkodás nélkül indulhat el otthonról.

Az alkalmazottak közül többen szabadságon voltak még, amit nem is bánt, mert így legalább nem kellett aggódnia, hogy valaki benyit az irodájába, és ő éppen a társkeresőn szörfözget. Talált magának egy új oldalt, már hónapokkal ezelőtt, ami elég ígéretesnek tűnt. A régire már nem akart visszamenni, főleg, mióta olvasta Dana levelét. Jó lecke volt, amit kapott, de nem is kért belőle többet.

Túl stresszes volt a vele való kapcsolata, ráadásul a nő levele is sokkolta, ami az egészségére is kihatott. Egyre többször érzett valami megmagyarázhatatlan szorítást a mellkasában, ami szerencsére egy idő után szűnni kezdett.

Sok minden eszébe jutott, amikor meglátta a felesége fényképét, de azt nem gondolta, hogy Dana áll a háttérben, és ő az, aki behúzza a csőbe. Mikor azonban elolvasta a levelét, nagyon mérges lett rá. Egyáltalán nem ezt várta tőle, bár érezte, minden egyes üzenetén, hogy túlságosan ragaszkodik hozzá, ami veszélyeket rejtett magában már az elejétől kezdve. Ezért is igyekezett mindig kedves maradni vele, arra gondolva, hogy így nem ébreszti fel a benne lakó oroszlánt, mert bár olyan ártatlannak gondolta először, amikor megismerte, de nagyon hamar rá kellett ébrednie, hogy Dana szenvedélye nem csupán az együttléteikre korlátozódik. Azontúl pedig már veszélyes volt, és ő nem kockáztathatott. Egy ideje azonban úgy látszott, már lenyugodott, és talán el is felejtette őt. A legutolsó levelével meg is lepte. Rövid volt, tömör, és mondhatni, hozzá képest, még kedves is. Nem gondolta, hogy valaha is bocsánatot kér tőle. Első gondolata az volt, miután elolvasta, hogy biztos talált már valakit magának, és ennek köszönhető a hirtelen jött megbocsátása. Azt sem tartotta kizártnak, hogy már együtt is él valakivel. Talán még az az idő is eljön, amikor megköszöni neki, hogy felszabadította a gátlásai alól, futott át rajta, gúnyos mosollyal, miközben tovább szörfözött a társkereső oldalon.

Ahogy nézegette a profilokat, több ismerős arc is feltűnt, akikkel már találkozott az előzőn is. Nagyon remélte, hogy Dana nem lesz felregisztrálva ide is. Ennek a gondolatától is kicsit hevesebben vert a szíve idegességében. Semmi kedve nem volt vele még egyszer eljátszani ugyanazt a játékot. Azt azért nagyon szemét húzásnak tartotta, hogy átverte, és szórakozott vele, mint macska az egérrel. Ezt nem volt képes sem elfelejteni, sem megbocsátani neki. Azért sem írt vissza, mert most az egyszer nem tudott volna kedves reagálni még írásban sem.

Sokszor azért nem is válaszolt neki napokig, mert annyira felzaklatta egy-egy üzenete, hogy idő kellett ahhoz, hogy kicsit lenyugodva tudjon visszajelezni a leveleire. Ha azonnal ír, azt biztos nem teszi a kirakatba, úgy ki tudta hozni a sodrából, de már nem is akart erre gondolni, inkább belevetette magát a keresés izgalmába.

Az iroda csendes volt, senki sem zavarta meg a nyugalmát, miközben egyre jobban kezdett eluralkodni rajta a vadászösztön. Rég járt már külön utakon. Eddig képtelen volt elszabadulni otthonról egy kis házon kívüli kikapcsolódásért. Az ünnepek soha nem kedveztek a privát elfoglaltságainak, ahogy olykor nevezte őket, bár nem panaszkodott, igazán jól telt a Karácsony és a Szilveszter is. Valterék nyaralójában gyűlt össze a baráti kör, ahonnan csak új év első napjának estéjén tértek vissza. Egyedül a kisebb gyereket vitték magukkal, a nagyobbaknak már önálló programjaik voltak. Lassan kirepülnek, mélázott el többször, amikor végig nézett a családján, és emiatt el is szomorodott néhány pillanatra. Érzett magában ettől egy kis feszültséget, mert egyre gyakrabban csapta arcon ezzel a felismeréssel, az idő múlása is. Nehezen tudott felülemelkedni azon, hogy már nem azt az arcot látja a tükörben, mint akár tíz évvel ezelőtt. A szeme körül már ráncok gyűltek, a kissé hosszabbra hagyott haját, ami még őrizte fiatalkori énjének életérzését, egyre nehezebb volt már beállítani egy-egy hivatalos fotózásnál. Igen, láthatóan sokat ritkult az elmúlt évben, és ez nem tett jót az önbecsülésének. Az idő vészesen haladt előre a maga útján, a vég felé, de a férfiassága még mindig rendben volt, és az új évet egy önbizalom növelő jó szexszel kívánta kezdeni, hogy bebizonyítsa magának is, hogy még mindig nem járt el felette annyira az idő, és még mindig van olyan kisugárzása, amivel képes hatni a nőkre.