Mocskos vágyak

42. fejezet - Hogyan tovább?

Geri ismét eltűnt. Abban viszont igazat mondott, hogy nem lépett be az oldalra többet. Dana nem is akarta elhinni, pedig folyamatosan ellenőrizte, miközben egyre csak pörögtek az agytekervényei az okon. Vajon miatta? Akar még tőle valamit? Vagy a felesége miatt, mert otthon balhé volt mégiscsak? Vagy rájött, hogy ő áll a háttérben, és arra vár, hogy lenyugszik? Fogalma sem volt, mi a helyes válasz a kérdéseire. Szerette volna hinni, hogy mégiscsak kedveli őt annyira Geri, hogy nem akar fájdalmat okozni, az amúgy is meggyötört szívének, de nem tudott benne hinni, mint ahogy bízni sem benne, még akkor sem, ha ez így is lenne, és neki szeretne bizonyítani.

Mivel azonban nem jelentkezett többet, ezt el is vetette hamar. Nem ő lehetett az oka, pedig pár napig a fellegekben járt, ha erre gondolt. Ahogy azonban teltek a napok és Geri semmi életjelet nem adott egyre inkább arra hajlott, hogy a férfi rájött, neki köszönheti a kellemetlen napokat az életében, ezét tartja magát távol az oldaltól, és tőle is. Egyszerűen nem akar több problémát magának Dana miatt.

Minden olyan kusza volt, de nem tudott, mit tenni Dana. Geri nem jelentkezett, és ő sem kereste többé. Belefáradt az egészbe. A hiába való reménykedésbe, hogy mégis jelent valamit a férfi számára. A lelke padlón, a szíve és az álmai összetörve. Megpróbált túl lenni rajta, még akkor is, ha nagyon nehezen, vagyis inkább sehogy sem ment. Folyton rajta kattogtak az agytekervényei, miközben egyre csak váltakoztak benne az érzések. Hol dühös volt rá, hol a jó pillanatokra emlékezett, de akkor magát is gyűlölte, így inkább védekezve az érzései ellen, szinte már menetrendszerűen elolvasta a levelezéseket, amiket az álprofiljaival folyatott Értelemmel, hátha segít a felejtésben. Abban ugyan nem segített, de akkor legalább ismét gyűlölni kezdte, emlékezve, mennyire megbántotta minden egyes szavával, és ezt nem tudta neki megbocsátani még most sem. Nagyon nem. Élni ugyan továbbra sem volt kedve, de igyekezett talpon maradni, még akkor is, ha elég kétségbeejtőnek tűnt a helyzete még saját maga előtt is.

Egy nap, amikor úgy ébredt, hogy éppen nem poraiban volt, amikor Geri hiánya éppen kevésbé fájt, és elég életerősnek érezte magát, hogy folytassa az életét, fellépett a blogoldalára, amit az utóbbi időben erősen hanyagolt, semmi mondanivalója nem lévén a világ és az emberek számára, úgy döntött őszintén leírja a társkeresős tapasztalatait. Ehhez azonban le kellett vetkőznie a gátlásait és szégyenérzetét, és azzal a tudattal is meg kellett birkóznia, hogy az emberek megítélhetik, ami nem töltötte el jó érzéssel, hiszen ki akar nevetség tárgya lenni, felvállalva saját gyengeségét?

A címen nem sokat agyalt, rögtön kipattant a fejéből. Társkeresés női szemmel, avagy a férfiak csak szexet akarnak? Majd, miután leült és kezeit a klaviatúrára helyezte, képtelen volt visszafogni magát, kiadta minden dühét, ami feszítette belül, nem rejtve véka alá a véleményét az oldalakon található férfiakról. Jó néhány 18+ kategóriába tartozó megjegyzéssel, felsorolva azokat a példákat, amelyek egy-egy beszélgetéseik között elhangoztak. Gerit is alaposan kivesézte, mint a nős férfiak mintapéldányát. Éppen csak a nevét nem írta ki.

A városnak, ahol élek, egy jól szituált üzletemberéről van szó; három gyerek, feleség, szép ház, szép autó, és minden, ami kell. Megnéztem a feleség közösségi oldalát, és ennek alapján, nyugodtan mondhatom, hogy egy minta családról van szó. Kívülről. Nem is gondolná az ember, a feltett fotók alapján, hogy az apa/férj egy ilyen oldalon keresi magának a partnereket, és hogy egész hétvégén, az éppen aktuális barátnőkkel irkál a telefonján 18+ besorolású üzeneteket.

Mikor befejezte, elégedetten dőlt hátra, majd meg is osztotta közösségi oldalán. Persze eszébe jutott, mi van akkor, ha egy közös ismerősük is megosztja, és eljut Geri feleségéhez is, de végül elvette a gondolatot. Ha tud is a férje kicsapongásairól, legfeljebb de ja vu érzése lehet, más nem.