18. fejezet - A várakozás

170 16 10
                                    

Dana sem tudta mit akart, amikor elküldte azt a levelet. Persze Bóra örült neki, és igaza is volt, hiszen amióta megismerte Gerit, barátnője a menny és pokol között ingázott folyamatosan. Hol fent, hol lent. Dana józanabb pillanataiban pontosan tudta, nincs értelme, de közben az egész teste vágyott Geri után. Még azután is, hogy elküldte a levelet neki. A férfi azonban nem válaszolt, amitől Dana kétségbeesett, majd egy nagy levegőt véve, úgy döntött, ha a férfi nem szeretné a folytatást, és nem hajlandó reagálni semmit, akkor újra aktivizálja magát a társkeresőn, hogy gyógyírt találjon a lelkének egy másik férfi személyében, akivel tovább léphet.

Másnap, miután a férfi még mindig mély hallgatásba burkolózott, Dana a reggeli kávéját kortyolgatva, lépett be az oldalára. Hamarosan meg is jelentek sorra a lehetséges chatpartnerek. Volt már néhány név, amiket teljesen figyelmen kívül hagyott, akik pedig valami szexuális töltetű üzenettel köszöntek be, azokat még melegében letiltotta, hogy többé ne írhassanak rá. Unta a felesleges köröket, és azokat, akikről biztosan tudta, hogy nem éri meg velük beszélni, mert nem túl szórakoztatóak, vagy mert a fotójuk alapján, mint férfiak nála szóba sem kerülhettek.

Ezen a reggelen inkább az új neveket kereste, hátha ráakad egy érdekesebb férfira, akivel eddig még nem találkozott. Amikor Dionüszosz belépett, Dana a neve miatt kattintotta be magát hozzá a csevegőszobába. Izgalmasnak tűnt, és nem is csalódott benne egészen a végéig, mert ahogy megfigyelte már, férfiak a lényeget, általában a végére hagyják, és ez Dionüszosszal sem volt másként, aki pont tizenöt évvel volt fiatalabb nála. Dana azonban már hozzászokott a fiatalabb férfiak érdeklődéséhez, így nem érezte olyan nagy problémának, mint eleinte, már ha egyáltalán kölcsönös a szimpátia.

Dionüszosz: Jó reggelt, hogy s mint ezen a kellemes keddi napon

Dana: Szia, még kicsit álmosan, egy kávé mellett éppen

Dionüszosz: Lehet nekem is inni kéne egyet, csak lusta vagyok kimenni a konyhába

Dana: :D Hát úgy nehéz lesz

Dionüszosz: Meghiszem azt :D

Dana: Nincs aki bevigye?

Dionüszosz: Esetleg a macska

Dana: :)

Dionüszosz: De lusta szar ő is

Dana: Cseréld le

Dana: A gazdájára hasonlít?

Dionüszosz: Nem, amúgy mozgok én is, csak ez a home office ellustít

Dana: Hát az rám is olyan hatással volt. kezdhettem mindent elölről

Dionüszosz: Mármint hogy érted hogy elölről?

Dana: úszni járok, de amíg ez a karantén mizéria volt, addig ugye nem lehetett

Dionüszosz: Jaj értem

Dana: máshoz pedig nem volt kedvem

Dionüszosz: Úszni jó, járnék én is de az a sok macera, átöltözni, zuhanyozni...

Dionüszosz: Merre laksz egyébként?

Dana: Budapest

Dionüszosz: Én Érd.

Dana: És mit dolgozol távmunkában?

Dionüszosz: A főváros szélén lévő multinál vagyok fejlesztőmérnök

Mocskos vágyakWhere stories live. Discover now