Mocskos vágyak

23. fejezet - Emlékek a múltból

Nem érezte jól magát, méghozzá, nagyon nem a tegnap este után. Folyton Geri járt a fejében, miközben szerette volna kiszakítani magából, mint a vadhúst, ami már fájdalmat okoz. Nem ezt érdemelte tőle. Igaza volt Bórának, nem ad, csak elvesz. Geri pedig pont ezt teszi: elveszi a hitét a férfiakban, és a boldogságban, ráadásul úgy, hogy miatta képtelen bárki felé is nyitni, mert teljesen leuralja a gondolatait, amiért már saját magát is utálta Dana, mert elvesztve szabadságát, képtelen volt kiszakadni a bűvköréből.

Miután lefőzte a napi kávéját, tanácstalanul téblábolt reggel a lakásban, a csészével a kezében, majd kiment a folyosóra, és az ablakon keresztül nézte a reggel színeit az égen, azon gondolkodva, hogyan űzze ki az emlékét is Gerinek de nem talált semmilyen gyógymódot a bajára. Talán el kellene utaznia egy időre, ez volt az egyik ötlete, de most nem volt aktuális. Volt egy munkája, ami idekötötte. Így maradt a másik verzió. Meg kellene ismerkednie valakivel, aki képes kizökkenteni jelen állapotából, de erre sem sok esélyt látott.

Volt egy srác, aki már kezdetektől nyomult rá, és már a találkozásnál tartottak, amikor Dana behúzta a kéziféket, és inkább nem erőltette a dolgot. Fiatal is volt, a maga harminchat évével, de a legnagyobb probléma mégis az volt, hogy az agyi kapacitásait tekintve, nem azon a szinten állt, amit Dana elvárt egy férfitől, de a legjobban az zavarta, hogy semmi másról beszélt, mint a szex, amit szinte már analitikus módon kívánt egyeztetni vele még a találkozójuk előtt, holott még azt sem tudták, bejönnének-e egymásnak az életben vagy sem. Dana az ilyen fazonoktól, már egyszerűen falra mászott.

Dana emlékeiben leginkább azok voltak a boldog pillanatok, amikor a szerelem és a szenvedély elegye olyan hőfokon égett, hogy szinte tépték le egymásról a ruhát, vadul egymásnak esve. Ha megvan a szenvedély, akkor nem azzal foglalkozol, hogy beállítsd a párodat a megfelelő pozícióba, mint ahogy egy kancát állítanak be a tenyésztők, amit éppen meghágatni készülnek a fedező ménnel. Nem, ha szenvedély van, akkor csak durrbele bumm, ahogy jól esik, a lényeg, hogy minél hamarabb a tiéd legyen, és érezd az egymásba fonódás édes és forró lüktetését. Igen, Dana mindig erre vágyott, és nem a patikamérlegen való méricskélésre, főleg nem az első alkalommal. Később, persze már lehet játszani... 

Geri a második alkalommal, erre emlékeztette. Akkor a férfi szinte szaggatta lefelé a ruháját, és alig várta, hogy benne lehessen, de abban csak vágy volt. Volt ideje gondolkodni rajta azóta Danának. Ha más is lett volna, akkor még mindig együtt lennének.

Ahogy merengett a múlton a folyosón a kávéját kortyolgatva, Danának eszébe jutott egy történet a bibliából amely jól tükrözi a vágy és a szerelem közötti különbséget. Valójában, amikor ezt olvasta, és hallott is róla a lelkésztől egy tanítást, akkor értette meg, mi a különbség, a szerelemből történő egyesülés, és a vágy kielégítése között.

A történet szerint, Dávidnak, Izrael királyának, egyik fia Amnón megkívánta a testvérének, Absolonnak a lányát, Támárt, méghozzá annyira, hogy bele is betegedett a tudattól, hogy nem lehet az övé. Ám egy baráti „jótanács" segítségével, sikerült elérnie, hogy a lányt rendeljék ki mellé ápolónak, majd ezt a közelséget kihasználva, megerőszakolta a lányt, elvéve annak szüzességét. Dana, amikor először olvasta a történetet, még arra gondolt, hogy a fiú, nagyon szerelmes volt a lányba, és a reménytelen szerelembe betegedett bele, ám a végkifejlet mást mutatott. A fiú szinte azonnal megutálta a lányt, miután kielégítette vele a vágyát, majd el is kergette magától. Körülbelül ennyit ér a vágy, és a szex igazi szerelem nélkül, nyugtázta magában szomorúan Dana, és ehhez hozzátehetjük Salamon király bölcs mondását, miszerint „Nincs új a nap alatt", mert ugye, az ember nem változik – morforndírozott tovább.