Mocskos vágyak

48. fejezet - Feladni vagy menni tovább?

– Ne mond már, hogy megint megfutamodtál... – mondta csodálkozva Bóra, amikor egy rövid üzenet érkezése után felhívta Danát.

– Hát, pedig de! – válaszolta tömören ő, miközben kínosan elnevette magát.

– De most mégis, mi volt a baj? – faggatta tovább álmélkodva Bóra.

– Figyelj! Én ott voltam. Még rugalmas is voltam, mert végül délután találkoztunk, mivel nem tudott hamarabb elszabadulni otthonról. Amikor odaértem, azonban nem láttam, pedig nézegettem az autókat a parkolóban, de egyikben sem ült senki. Vártam vagy egy tíz percet, de meguntam és úgy voltam vele, hogy ha már ott vagyok, akkor legalább sétálok egyet a jó levegőn. Amúgy is úgy öltöztem, mert semmi kedvem nem volt nagyon kirittyenteni magam egy erdőszéli találkához. Egyébként is ahogy múlt az idő, úgy ment is el a kedvem az egésztől. Persze, ha valami bomba pasi lett volna az más, de azért nem mindenáron akartam egy nős pasival kezdeni megint. Geri azért elég mély nyomot hagyott bennem.

– Akkor nem is ment MrGreen?

– De, végül megérkezett, bár eleinte nem tudtam biztosan, hogy ő az. Most képzeld el a szitut! – tartott egy kis szünetet Dana mondandója közben. – Sétálok az úton, a Vadaspark irányába, akkor szembe jött velem egy autó, egy régi bordó Opel. Elmegy mellettem, én óvatosan a szemem sarkából belenézek, hogy ne legyen feltűnő. Nos, hát nem igazán tetszett se az autó, se a pasi, így gyorsabban szedtem a lábam, és bevetettem magam a fák közé. Pechemre azonban már lehullatták a levelüket és alig takartak – jegyezte meg bosszúsan Dana –, így futni kezdtem, mert láttam, hogy visszafordul az autó, és nem akartam, hogy még véletlenül arra gondoljon, hogy utánam jön. Azért azt most képzeld el, hogy én szaladok az erdőbe, mint egy gazella – nevette el magát közben ahogy teljes átéléssel magyarázott. – Mint a filmekben, olyan volt az egész. Még a lábam is meghúzódott, mert beleléptem valami gödörbe, ráadásul a szívem majd kiütötte a mellkasom, annyira izgultam.

– Te nem vagy normális! – kacagta el magát Bóra.

– Hát figyelj, már lassan én is azt hiszem, de nem direkt csinálom, hidd el! Egyszerűen semmi kedvem sem volt már a találkához, ahogy megláttam az autóját. Komolyan! Eszembe jutott, miket irkált, milyen igényei vannak, mit szeretne a szexben, ráadásul úgy, hogy ő csak a farkát adná hozzá. Vicc az egész! Ezek a férfiak annyira kispályások, annyira pitiánerek! Mi közöm lenne nekem egy ilyenhez basszus! Van egy szint, ami alá nem megyek, ezt már régen eldöntöttem. És ha még a testiség okán bele is mennék egy ilyenbe, valahogy amikor személyes találkozóra kerülne a sor, mindig kijózanodok. Senki sincs rám olyan hatással egyszerűen.

– Kivéve Geri – szúrta közbe Bóra.

– Igen – válaszolta elgondolkodón Dana, de ennyiben is maradtak. Egyikük sem kommentálta tovább, majd Bóra visszatért az eredeti témához.

– Az rendben van, hogy nős pasival nem, mert az egyáltalán nem ideális, de úgy látom, te az álruhás királyfit is elhajtanád, mert nem valami luxus járgánnyal közelít hozzád – mondta némi feddéssel a hangjában.

– Mondjuk az biztos! – nevette el magát Dana. – De nem erről van szó! Tudod, hogy nem vagyok számító, mindig is hülye voltam az ilyenhez, soha nem használtam ki egy pasit sem, sőt! De van egy életem, vannak elvárásaim, és azt eldöntöttem már sok-sok évvel ezelőtt, hogy engem nem használhat ki senki! Inkább maradok egyedül. Egyébként pedig jöhetett volna bármilyen autóval, akár egy 1500-as Ladával is, ha látszik, hogy van egyénisége a benne ülő pasinak. Engem muszáj, hogy megfogjon benne valami! Nem bírom a tucat embereket! MrGreen nem mozgatott meg bennem semmit. Csak azt éreztem, hogy nem akarom, és kész!