Mocskos vágyak

28. fejezet - Sötét felhők

Geri úgy felszívódott, mintha sohasem lett volna. Dana pedig nem értett semmit az egészből, hiszen minden jel arra mutatott, hogy valami éppen elindult közöttük, és mégis a férfi teljes hallgatásba burkolózva köddé vált hirtelen.

Semmit sem tudott róla. Keresni pedig nem akarta. Büszkeségből.

Már csak emlék volt, amikor a férfi mindent megtett, hogy kapcsolatba lépjen vele. Igen, még nem felejtette el, milyen sürgető e-maileket írt az első napon, amikor Dana nem válaszolt elég gyorsan vissza neki, persze erre Bóra csak azt mondta gúnyosan: – Amíg meg nem kapta, amit akart.

Igen. Ebben igaza volt, és már megtanulta a leckét Dana. Amíg egy férfi akar valamit egy nőtől, addig keresi, és mindent bevet, hogy el is érje a célját. Geri pedig már nem kereste. Még csak egy üzenet sem jött a kurta levélke után. A napok pedig teltek.

Dana minden erejével küzdött, hogy elterelje a figyelmét a férfiról, ám a gondolatai folyton csak körülötte jártak, és ő lassan teljesen szétesett. Csak téblábolt a lakásban, sehogy sem találva a helyét, miközben uralkodnia is kellett magán, hogy Arus ne vegye észre mi játszódik le benne. A fia azonban ösztönösen ráérzett arra, hogy valami történhetett az anyjával.

– A pasid? – kérdezte egy reggel, amikor Dana éppen rántottát készített neki a gáztűzhelynél állva.

– Bonyolult, tudod, hogy nős. Nem egyszerű – válaszolta tényszerűen Arusnak, remélve, hogy ezzel be is fejezik a témát.

– Én mondtam – jegyezte meg a fia a maga bölcsességével, majd megölelte anyját, és egy csókot nyomott a fejére. Dana pedig elérzékenyülve kavargatta tovább a tojást, hogy a fia minél hamarabb megreggelizhessen végre.

– Hová készülsz? – érdeklődött Dana, mialatt Arus jóízűen falatozott.

– Márkóék istállójába, küldök róla videót – felelte, majd egy gyors fürdés után a lakrészébe ment készülődni, hogy minél hamarabb elindulhasson. Tizenegy óra volt már.

Dana fia újabban gyakran kijárt a város szélén élő, fogathajtó barátjához, sőt, többször el is kísérte már a versenyekre. Nem olyan régen pedig arról küldött neki videót, hogy Márkó már a bakra is felengedte ülni, hogy hajtsa a lovait.

Dana szívesen vele ment volna egy kis istállószagot szívni Márkóék birtokára, mert a lelkének mindig is jót tett a természet, és az állatok közelsége, de mivel most Arus nem ajánlotta fel, így ő sem erőltette.

Végül, miután hallotta fia autójának távolodó hangját, összepakolta az úszócuccát, hátha egy kis úszás segít kimozdítani a lelkét abból a nyomott hangulatból, amibe teljesen beleragadt az elmúlt napokban, kicsit reménykedve abban is, hogy világmegváltó gondolatokkal telve lép ki a medencéből, mire végez, és újra tudja kezdeni az életét.

Néha úgy érezte, mintha kikapcsolták volna az agyát is. Elveszett volt. A hetek óta tartó érzelmi viharban, szép lassan darabjaira hullt az élete. Az a boldogság, ami eleinte a fellegekbe repítette, már régen nem volt sehol. Helyette pedif, egy hatalmas sötét felhő takarta el napot, ami sehogy sem akart előbukkanni újra.

A felhő pedig egyre sötétebb lett, miután Dana mindennap szembesült azzal, hogy Geri egyfolytában az oldalon lóg. Naponta többször is, ahogy ő is. Csak amíg Geri a nők miatt, ő Geri miatt tette azt.

Mielőtt elindult volna végre úszni, még visszaült a laptopja elé, hogy kikapcsolja, de szinte kényszeresen azonnal felnézett még az oldalra, reménykedve abban, hogy Gerit nem találja fent. Nem volt szerencséje. Az online tagok között azonnal meglátta Értelemmel profilját, mire Dana szívébe újra belehasított a fájdalom. A világ legnyomorultabb emberének érezte magát, és ezen az sem segített, hogy egy rövid idő elteltével a férfi kilépett. Nem tudott másra gondolni, mint hogy talált magának valakit, és lehet, hogy éppen hozzá rohan egy aktus erejéig, feledve őt.