Mocskos vágyak

12. fejezet - Tetszel, aranyos vagy

Még beszélt Bórával, mikor leült a gép elé, és a közösségi oldalon beütötte Füredi Leila nevét. Kíváncsi volt rá is, de főként Gerire, hogy milyen a családja körében.

A profilképről egy mosolygós nő nézett vele szemben. Kicsit szigorú arcú, de mosolygós. Haja sötét volt, és inkább hosszúnak mondható. Valóban igaza volt Bóra unokatestvérének, nem annyira dekoratív, már ha a dekoratív alatt a vékony, modell alkatot értjük, ám Gerinek tökéletesen ideális, mivel, ezt már elmondta egy párszor, pontosan a telt idomokra volt rákattanva. Dana nem is értette, miért keres más nőt, hiszen, láthatóan, a felesége teljesen megfelelt az ideáljának. A mélyen dekoltált felsőkből kibuggyanó mellei is arról árulkodtak, hogy pont olyanok, amilyenekért Geri rajong. Ahogy nézegette tovább a képeiket, egy boldog családot látott. A nő, az idővonalán található kiírások szerint büszke volt a gyerekeire, sőt, rajongott értük. Dana főként a legkisebben fedezte fel Geri vonásait. A szeme és a szemöldöke emlékeztette a férfira. Gerit viszont csak egy pár fotón fedezte fel. Nagyon úgy tűnt, nem akar nagyon látható lenni a közösségi oldalon. Hát igen, gondolta Dana... Akinek vaj van a fején, ne menjen a napra.

Minél inkább nézegette a feleség oldalán lévő képeket, annál nehezebben tudott értelmes magyarázatot találni arra, mi viszi rá Gerit, hogy külön utakon járjon. Mindene megvolt, ami egy boldog családi élethez kellett. Sokan cseréltek volna vele. Így egyedül csak arra tudott gondolni, valamennyire már megismerve a férfi szexualitását, hogy mások lehetnek az igényei, és otthon nem kapja meg, amit szeretne, bár Bóra megjegyezte, miután Dana hangosan gondolkodott, hogy szerinte, lehet, hogy már nincs is szex köztük, főleg, ha az asszony tudja, hogy a férje másokkal is lefekszik. Egy másik variáció, ami átfutott Dana fején az volt, hogy megromlott a házasságuk, de ezt el is vetette, mert a fotók nem erről tanúskodtak, igaz, Gerit mindegyik képen, már ahol jelen volt, olyan távolságtartónak látta. Mintha csak kényszerből, kötelességtudatból pózolna a fotókon. Úgy, mint aki fizikálisan jelen van, ám ebből a jelenlétből, minden érzelem hiányzott.

Miután Bóra kilépett a messengerből, Dana felvette a fürdőruháját, összepakolta a sporttáskáját, betett egy flakon vizet a törölközők mellé, majd tett be bugyit és melltartót, amit úszás után felvesz majd, és elindult, hogy kiússza magából a benne lévő feszültséget. Úgy érezte, megfullad, ha nem történik valami, és nem tud valami csoda folytán kikapcsolni.

Miután egy tíz perces autóút, és egy pár perces öltözködés végén a medencéhez ért, jól eső érzéssel konstatálta, hogy van szabad pálya. Egy gyors zuhany után felvette az úszósapkáját és a medence szélére lépve, beleereszkedett lassan vízbe. A víz kellemes volt. Az első hossz után szokás szerint megnézte a falon lévő órát, hogy rögzítse magának a kezdés időpontját, így a végén ehhez tudja viszonyítani az idejét. Kíváncsi volt, sikerül-e ismét javítania.

Dana másfél éve úszott már rendszeresen, köszönhetően egy betegség miatti életmódváltás kényszerűségének. Eleinte két alkalommal jött, de az utóbbi időben már három-négy alkalommal is igényelte a teste az úszást, amit mindig dögönyözéssel zárt, akár tél volt, akár nyár, akár egyedül érkezett, akár valamelyik barátnőjével.

Alkalmanként egy kilométert úszott, és az utóbbi időben, látványosan javult az ideje. Régebben még negyven perc alatt úszta le az önmagának előírt penzumot, de most már harminc alatt is ment neki, ha éppen jó formában volt.

Bár már beköszöntött a szeptember, az idő még a nyárra emlékeztette, talán ezért is érezte egy kicsit melegebbnek az úszómedence vizét. Nem voltak sokan, aminek örült, mert így két pálya üresen maradt mellette. Direkt így választotta, mert ha gyorsat úszott valaki a közvetlen közelében, akkor nagy hullámokat vert víz, azt pedig nem szerette. Ő mindig mellben úszott, bár az utóbbi időben már kacérkodott a gondolattal, hogy újra elkezdi a hátúszást is, ami teljesen másként mozgatná meg a testét, de még nem sikerült rávennie magát.

Most a megszokottnál egy kicsit erőteljesebben indította a tempókat, miközben odafigyelt a légzésre, illetve a kar- és lábmunkájára. A terv az volt, hogy kifárasztja magát, mert abban reménykedett, hogy ezzel a belső feszültsége is enyhülni fog, de nem így lett.

Ahogy rótta a métereket, nem tudott másra gondolni, csak arra, hogy elszúrta. Ha nem olyan gyanakvó, ha nem indít álprofilt, ha nem csalja csapdába Gerit, akkor még most is boldogan csetelgetnének, és talán sor kerülhetne a második együttlétükre is hamarosan. Dana nagyon kívánta a férfit. Szinte fájdalom gyötörte, ahogy rágondolt. Egyszerűen nem tudta elképzelni, hogy ne legyenek még együtt, hogy ne érezze a férfi lüktetését magában. Abból az élményből, amit kapott tőle, egy nagyon kevésnek bizonyult, ez már most tudatosult benne. Újra és újra akarta érezni, hogy magáévá teszi, hogy csókolgatja a melleit, hogy a lába közé nyúlva simogatja őt. De ő is vágyott a férfi érintésére, akarta érezni a csupasz mellén, ahogy a férfi szőrös mellkasa hozzáér és cirógatja a bőrét.

De Geri már lemondott róla. A levele után, amit Dana küldött neki, indulás előtt kapott tőle egy válaszüzenetet.

Szia!
Tetszel, aranyos vagy, sajnálom, hogy így alakult. Én is jól éreztem magam veled s máskor is szerettelek volna, de elfogadom döntésed.
Puszi
Geri

Sajnálja, hogy így alakult. Hát még én, gondolta Dana, miközben háborgott az egész bensője. Nem magyarázkodott Geri, nem írta meg, miért keres mást. Erről nem szólt semmit. Mintha semmi sem történt volna, mintha Danát nem sértette volna ezzel az egésszel, mintha ő nem is létezne, forrongott magában, miközben a medence alján húzódó sötétkék csíkot nézte maga alatt két tempó között. Bárhogy is gondolkodott, arról, mi játszódhat le a férfiban, az egyetlen, amiben biztos volt csupán, hogy fogalma sincs arról, mit is akar vele tulajdonképpen Geri.. Minek kellett neki, miért kezdték el ezt az egészet, miért mászott rá a kilátónál, minek hívta fel az irodába, miért írogat számára olyan üzeneteket, amelyekből úgy tűnik, teljesen oda van a testéért, ha közben tovább keresgél.

Már akkor érzett egy baljós előjelet, amikor megtudta Geri igazi nevét. Dana életében három Garai Gergő volt. Már ez is furcsa, hogy ebből a névből van három. Az elsővel tizenöt évesen találkozott. Vele egy középiskolába jártak, és a srác már végzős volt, míg ő elsős. Vele randizott életében először és neki köszönhette élete első, kicsit suta, kicsit nyálas csókját egy moziban, éppen Karácsonykor. De vele még nem volt semmi gond. A második Garai Gergővel annál inkább, aki élete nagy szerelme lett, akiért szinte mindent feláldozott, annyira szerette, de az sem volt elég, hogy abbahagyja bűnözői életmódját, majd a srác, herointúladagolásban meghalt, igaz, ők már akkor régen nem voltak együtt, de csak a halálával tudta lezárni a vele való közös múltját teljesen. És itt a harmadik, Geri, és jelen pillanatban nem úgy tűnt, hogy vele jobb lesz minden.

Az utolsó hosszaknál már érezte Dana, hogy elfáradt. A végén már alig tudta kinyomni magát a medencéből, annak a szélére, de nem akart cikiben maradni, így minden erejét összeszedve végül összehozta a mutatványt. Amikor már kint volt, felvette a medence szélén lévő papucsát, majd megtörölte magát a padon hagyott törölközőjével, levette az úszósapkáját, ivott egy korty vizet, majd a napszemüvegét feltéve, átslattyogott a húsz méterrel arrébb lévő kerek dögönyözőmedencéhez, ami félig volt csak tele emberekkel. Közülük többen az éppen működő dögönyök alatt masszíroztatták magukat a víz sugaraival, mások félrehúzódva feküdtek a vízben becsukott szemmel és süttették magukat a napon.

Dana is ezt tette. Keresett egy üres helyet, ahol éppen nem ment a vízsugár, hogy élvezze a napsütést. Próbált ellazulni, de csak egy darabig sikerült, mert az agya újra bekapcsolva idézte elő a pénteket, amikor fenekestül felfordult körülötte a világ, újra játszva minden pillanatát, majd megint a chatbeszélgetés jutott eszébe, amitől ismét elkapta az indulat, és tudat, hogy éppen átverik, becsapják, megalázzák.

Az egyik pillanatban arra gondolt, hogy újra és újra akarja a férfit, kívánja minden porcikája a folytatást vele, a másik pillanatban dühös volt rá, és végtelenül csalódott.

Miközben a düh és vágyakozás váltotta egymást a bensőjében, kereste magában az egykori büszke nőt, akinek tartása van, de nehezen lelte. Mintha pénteken az is kámforrá vált volna a vágyak fergetegében.