Fájdalom /Taekook/ #3

622 27 3
                                    

*Taehyung szemszöge*

Sietősen lépdeltem a park bejárata felé, ahol találkát beszéltem meg Jungkookkal.

Egész éjjel azon agyaltam, pontosan hogyan is beszélhetném meg vele a dolgokat. Legalább ezerszer újragondoltam: végigvettem magamban a szövegemet, akár a színész egy színdarab előadása előtt, és még azt is átgondoltam, Jungkook mire mit válaszolhat. De amikor megláttam őt az egyik padon ülni, hirtelen teljesen elfelejtettem mindent. Mindig így szokott ez lenni. Az ember kitalál mindent előre, de amikor eljön az idő, hogy megtegye azt, amit előtte órákig tervezgetett, hirtelen minden zavarossá válik, és képtelen úgy csinálni mindent, ahogy eltervezte. Ez történt aznap is.

-Szia Kook! - ültem le a fiú mellé a padra, mire ő mosolyogva visszaköszönt, és eltette a telefonját a táskájába.
-Miről szeretnél velem beszélni? - nézett rám kíváncsian.
-Miért nem mondtad el? - kérdeztem tőle teljesen komolyan. A fiú egy pillanatra lefagyott. Talán nem értette, mire gondolok, de az is lehet, hogy csak nem tudta, hogyan magyarázza ki magát a helyzetből.
-M-Mire gondolsz? - kérdezte zavartan. Pontosan tudta, mire gondolok...
-Miért nem mondtad el, hogy te és Minseo jártok? - egészítettem ki a kérdésem. Arcáról le tudtam olvasni a ki nem mondott „basszus" szót.
-Tudod... nem tudtam, hogyan mondhatnám ezt el. Mindig olyan közel álltunk egymáshoz, féltem, hogy ha megtudod, hogy bejött a képbe valaki más is, tönkremegy a barátságunk - magyarázta.
-Ne röhögtess, Jungkook! - nevettem hamiskásan. - Ez tette tönkre a barátságunkat. Ha elmondtad volna már az elején őszintén, hogy tetszik neked Minseo, minden rendben lenne közöttünk. A titkolózással csesztél el mindent. Azt hitted, nem tudom meg, hogy együtt vagytok?
-El akartam mondani valamikor— - kezdte, de én közbevágtam.
-Valamikor?? - horkantam fel. - Mikor? A házasságotok előtt egy nappal?
-Tae, túlreagálod a helyzetet... - próbált nyugtatni, de belőlem kitört a sírás.
-Nem reagálom túl a helyzetet. Te kurvára nem tudsz semmit arról, hogy miért akaszt ki ennyire a helyzet. Egyrészt azért, mert hazudtál nekem. Ez az egész nem most kezdődött, és nem tudom, miért nem tudtál volna beavatni engem a dolgok alakulásába. Másrész pedig... kibaszottul szerelmes vagyok beléd, Jungkook, és nem tudok ez ellen mit tenni - zokogtam fel, és arcomat tenyereimbe temettem.

A fiú csak nézett rám. Éreztem tekintetét magamon. Tudtam, hogy teljesen le van sokkolódva. Kellett neki egy kis idő, mire feldolgozta a sokkot, miszerint a - volt - legjobb barátja szerelmes belé... Aki nem mellesleg egy fiú.

-T-Tae - szólított halkan, majd megéreztem tenyerét a hátamon. - Mióta? - Csupán ennyit kérdezett.
-Nem tudom pontosan - zokogtam. Hangom tompa volt, felfogták szavaimat a tenyereim, így abban sem voltam biztos, hogy Jungkook érti-e, amit mondok. - Fokozatosan jöttem rá az érzéseimre, amióta egyre jobban elhanyagoljuk egymást - tettem hozzá. - Tudom, hogy most valószínűleg teljesen megszakítod velem a barátságot, de úgy éreztem, jobb, ha elmondok mindent.
-Taehyung, miről beszélsz? - nevetett fel keserűen.
-Senki nem akarna egy olyan srác közelében maradni heteróként, aki szerelmes belé - mondtam.
-Ki mondta, hogy hetero vagyok? - Mondatára azonnal felemeltem a fejem és elkerekedett szemekkel néztem rá. - Biszexuális vagyok, Taehyung - mosolyodott el. - És... régebben teljesen beléd voltam zúgva, csak elnyomtam az érzéseimet, arra gondolva, hogy nálad biztosan nem lenne esélyem, mivel csupán csak legjobb barátok vagyunk.

-De akkor most... mi lesz Minseoval? - kérdeztem, és azonnal megsajnáltam a lányt, amiért mondhatni, ő is át lett vágva.
-Tudja, hogy régebben vonzódtam hozzád, Tae. Azt mondta, nem zavarja a szexualitásom. Emellett ő egy nagyon megértő lány, szóval ha úgy érezném, túl erősek feléd az érzéseim, meg tudom vele beszélni - mondta.

-Szeretném, ha ismét legjobb barátok lennénk, és bárhogy alakulnak a dolgok, megosztanánk egymással mindent - szólalt meg ismét, néhány másodperc csend után.
-Rendben - mondtam halkan.
-Nagyon haragszol rám? - biggyesztette le kissé alsó ajkát, amitől rettentően aranyos volt.
-Egyáltalán - mosolyodtam el, majd megöleltem őt.









Hilihalihó! :3
Igen, most ennek is megírtam az utolsó részét.
Nos, a barátosnémmel, aki miatt eszembe jutott ez a threeshot, minden megoldódott, ugyanis csak egy napig voltunk képesek haragban lenni 😂
Eredetileg is valami happyendet szerettem volna írni ennek a threeshotnak, szóóval...

Remélem, tűrhető lett 🥲

2021.02.11. 00:14

BTS Oneshots 💜Donde viven las historias. Descúbrelo ahora