BTS Oneshots 💜

Just Dance /Hopemin/

*Írói szemszög*

Jimin boldogan ugrándozva szaladt hyungja szobájába. Kérdezhetné bárki, mégis miért volt ilyen boldog. A válasz egyszerű: játszani akart.

-Hyung, hyung, hyung! - kiabált Hoseoknak, miközben beszaladt a szobába. Hoseok kíváncsian nézett a kisebbre. - Játszol velem? - kérdezte a szőke aranyos tekintettel.
-Mit szeretnél játszani? - ült fel az ágyában Hoseok, és mosolyogva nézett a fiúra.
-Megvettem a Just Dance-et - mosolyodott el Jimin is, kissé szégyenlősen.
-Táncolni szeretnél? - kérdezte Hoseok, mintha nem lett volna egyértelmű, mire Jimin bólogatott párat. - Rendben - mosolyodott el még szélesebben az idősebb, miközben felállt az ágyról és Jimin nyomában kifelé indult a szobából.

Sokáig táncolt a két fiú a nappaliban. Eleinte egyszerűbb koreográfiákat, majd egyre bonyolultabbakat. Gyakran táncoltak együtt ők ketten, szerették újraalkotni más énekesek koreográfiáit, vagy csak egyszerűen saját koreókat kitalálni. Együtt tanultak meg különféle mozdulatokat, melyeket nehezebbnek találtak, és sokszor bíztatták egymást egy-egy gyakorláskor. Mindketten tisztában voltak azzal, mennyire tehetséges táncosok.

Egy idő után már kellően kifáradtak, így ledőltek a kanapéra, hogy pihenjenek egy keveset.
Hoseok helyet foglalt a puha bútoron, Jimin pedig ledőlt az idősebb ölébe.
Szerették megérinteni egymást, közel lenni a másikhoz. Amióta egy bandában voltak, egy szobában aludtak, így könnyen közel kerültek egymáshoz annyira, hogy gyakran tegyenek ilyen és ehhez hasonló cselekedeteket.

Szerették egymást. Ha nem is szerelmileg, de tényleg igazán közel álltak egymáshoz.
Gyakran eljátszottak a kapcsolat gondolatával is. Sokszor álmodtak olyat, amiben csókolóztak egymással, sőt volt, amikor ébren voltak, mégis elképzelték, milyen lenne, ha ők egy pár lennének. Végül minden alkalommal elkönyvelték magukban, hogy csupán csak olyan közeli barátok, hogy már játszadozik az elméjük a gondolattal, miszerint több is lehetne köztük, mint barátság. És nem, itt nem a legjobb barátságra gondolok...

Légzésük fokozatosan visszaállt normális állapotába, miközben a kanapén pihentek. Jimin feje továbbra is Hoseok puha, mégis izmos comjain foglalt helyet, miközben a fekete hajú a szőke hajával játszadozott.

-Játszunk még, vagy végleg elfáradtál? - kérdezte a fiatalabbtól Hoseok, mire Jimin felemelte fejét hyungja öléből, és izgatottan nézett rá.
-Játszunk még! - mondta vidáman, majd mindketten felálltak a kanapéról, és újabb zene után kezdtek keresgélni.

-Azt! - mutatott Jimin egy sárga hátterű képre, melyen egy női és egy férfi karakter volt.
Hoseok elhúzta a száját.
-Csak akkor, ha te leszel a nő - mondta, mire Jimin felnevetett.
-Rendben, hyung - bólintott, Hoseok pedig elindította a zenét.

Nem számítottak rá, hogy ez mennyire máshogy sül el, mint gondolnák...

Szokás szerint teljes beleéléssel követték a koreográfia lépéseit. Jimint egyáltalán nem zavarta a nőies mozgás, hozzá volt szokva, hiszen mindig is ő volt a bandában a legnőiesebb tag. Gondolok itt a mozgására, az aranyosságára, az ártatlanságára...

A koreográfia a végéhez közeledett, a karakterek pedig egyre közelebb kerültek egymáshoz, míg nem utolsó lépésként a férfi a nő derekára tette a kezét és magához rántotta.

Hoseok ugyanúgy cselekedett, mint a karakter. Egyik kezét Jimin derekára helyezte, másik kezét pedig a levegőbe tartotta, Jimin pedig karjait Hoseok nyaka köré csavarta.

Levegő után kapkodva néztek egymásra. Jimin kissé zavarban volt a másik férfi közelségétől, de esze ágában sem volt elhúzódni tőle. Ehelyett tekintetét lassan végigvezette Hoseok arcán, míg nem pillantása megállt az ajkainál.

Meg akarom őt csókolni - gondolta a fiatalabb, még mindig az idősebb ajkaival szemezgetve.
Lassan elkezdte elhúzni kezeit Hoseok tarkójától, és inkább egyikkel arcára, másikkal pedig vállára simított. Mindeközben a másik férfi a levegőbe emelt kezét is Jimin derekára helyezte, szemeit le sem véve a szőke fiú ajkairól.

Lassan közelebb kezdtek hajolni egymáshoz.
-Lehet, hogy nem kellene ezt megtennünk - suttogta Jimin Hoseok ajkaira.
-Pedig itt a tökéletes pillanat ahhoz, hogy megtegyük - válaszolta Hoseok, a fiatalabb pedig tudta, hogy a férfi mosolyog.

Egy ártatlan játék, egy egyszerű koreográfia hozta össze ezt a két csodálatos fiút. És azóta el sem tudja szakítani őket egymástól semmi. Mindennél jobban szeretik egymást. Ez pedig soha, de soha nem fog megváltozni.

Jujci, ezt most egy extrém régi (közel egy éves) vázlatom alapján írtam XDDD
Bár sok már a Hopemin sztorim és oneshotom, ahogy ezt a vázlatot megláttam, gondoltam, megírom a 10K olvasóhoz való köszönetem kifejezéseként. Mégegyszer nagyon köszönöm nektek, hihetetlenek vagytok, imádlak titeket ❤️

2021.05.15. 14:52