Egy másodperc. Ennyi kellett ahhoz, hogy lássam miként változik meg. A szeme sötétebbé vált mint az éjszaka, a pillantása hideg, amivel megdermeszti az embert, a szívedet pedig egy tőrrel döfte át. Az angyali arca teli volt sebekkel, lila foltokkal, miközben tekintette komollyá, félelmetesé vált. Azok a kissé dús, rózsaszín ajkak, amik oly sok titkot őriznek, feltéve bennem a kérdést, miként a sajátomon érezzem. Ajkak, ami ugyan mosolyognak mégse őszintén a múlt okozta sebei miatt. A hozzáállása és hideg viselkedése, olykor változó, azt kelti bennem, hogy egy álarcot visel. Egy álarcot, amiből képtelen kivetkőzni, mégis mikor leveszi reményt ad. Reményt add arra, hogy nincs minden veszve, és meg tudom őt menteni. De ha visszaveszi a maszkot, újra az a fagyos tekintet kerít hatalmába, ami felett nem lehet uralkodni. Az egyik másodpercben erőszakos, ki nem ismer kegyelmet, míg a következőben egy hétköznapi átlagos emberre hasonlít, kinek kisebb nagyon problémái vannak az ételben.
Az érintése olyan érzéseket, vágyakat vált ki belőlem, mint még soha senki. Egyetlen csókkal a világ legboldogabb emberévé tud tenni, ugyanakkor egy durva csókkal mindent elvesz. Minden gyengéd érintése felér a mennyországgal, ez azonban addig igaz, míg higgadt marad. Amint levetkőzi ezt az álarcát, felvéve a másikat, egy teljesen más férfi válik belőle. Rideg aki nem ismer kegyelmet, tekintélyt parancsoló mégis odafigyel szeretteire. Ez Taehyung. Kim Taehyung, akibe menthetetlenül beleszerettem.
YOU ARE READING
Frozen Heart
Fanfiction"- Azt akarod, hogy meghúzzam? Inkább én halok meg, minthogy ti megöljétek egymást - zokogok egyre erősebben szorítva halántékomra a fegyvert. Képtelen vagyok már végignézni ezeket a harcokat, inkább véget vetek itt és most az életemnek. - Hülye vag...
